A többséget az érdekli, ki a zsidó
Áder János és Kósa Lajos esetében. Gyurcsánynál nem a származásra kíváncsi a nép. És vannak, akik kozmetikáznak.
Három éve indította el a Google autocomplete szolgáltatását. Azóta elég csak elkezdeni begépelni azt a szót-kifejezést, amit keresünk, a Google pedig a keresési statisztikái és a keresési előzmények alapján több lehetőséget is felajánl.
Ha magyar politikusok nevére keresünk, meglepően sokszor szerepel a Google által felajánlott opciók között a zsidó szó. A köztársasági elnök esetében elég a vezetéknevet begépelni, de a jobbikos Gaudi Nagy Tamás keresztnevéig sem érünk el és a „Gaudi Nagy Tamás zsidó” keresési ajánlat máris előkerül, ahogy Semjén Zsolt nevét sem kell végiggépelnünk egy ilyen opcióért, ami nagyfokú bizalmatlanságot jelez a hazai Google-használók részéről a kereszténydemokraták elnöke felé.
Az internet kíváncsi népe azonban nem minden politikusnál keres a származásra. Schmitt Pálnál nem meglepő módon a plágium szót dobja ki a gép, Mesterházy Attilánál pedig Facebook-oldala és szülei mellett a szabadkőműves szó jelenik meg ajánlatként. Talán az sem meglepő, hogy Bajnai Gordon keresési opciója a liba, Pintér belügyminiszter neve mellett megjelenő ajánlattól pedig elhatárolódunk!
A parlamentben a képviselők származását legélénkebben firtató jobbikos Gyöngyösi Márton mellé Azerbajdzsánt javasolja a Google – a képviselő sokat foglalkozott az örmény-azeri kérdéssel – míg párttársa, Zagyva György Gyula neve mellett az érettségi szó az opció, jelezve, hogy nem minden választó veszi készpénznek a képviselői önéletrajzokat.
A nagyobb pályán játszó politikusok esetében mintha senki nem lenne kíváncsi származásra, iskolai végzettségre. Orbán Viktornál mindenkit az életrajz vagy a családja érdekel, Vonának a tetoválására keresnek sokan, Gyurcsány Ferenc mellett pedig Nagy Imre neve tűnik fel lehetőségként.
Egy általunk megkérdezett keresőoptimalizálási szakértő szerint általánosságban nem kizárt, hogy vannak, akik manipulálják a Google automatikus kiegészítését. „Élképzelhető, hogy akár egy ember is tud módosítani a felajánlott lehetőségeken, a feladata elvileg csak az, hogy minden egyes lekérdezést úgy szimuláljon, mintha az valós keresés lenne” – mondja a szakember, aki szerint a beavatkozás sikeressége a kulcsszó keresési volumenétől is függhet. Gyakran keresett kulcsszavakat elméletileg nehezebb befolyásolni, kisebb forgalmúaknál akár egy kisebb közösség rákeresései (eltérő gépekről és IP címekről) is befolyással lehetnek.
A teljes cikk itt olvasható.
