A Talmud nem kevesebb, mint nyolc nemet ismer
A zsidóság már évezredek óta tudja, hogy léteznek a nem-bináris személyek: a Talmud nem kevesebb mint nyolc nemet ismer – írja a myjewishlearning nyomán a zsido.com:
Leonardo rajza egy elképzelt androgün alakról (Forrás Wikipedia)
záchár – férfi
nekevá – nő
androgünosz – férfi és női jegyekkel is rendelkező személy
tumtum – szexuális jegyek nélküli személy
ájlonit chámá – születésekor lánynak tűnt, de később férfi jegyek alakultak ki rajta természetes módon
ájlonit ádám – születésekor lánynak tűnt, de később férfi jegyek alakultak ki rajta emberi beavatkozás következtében
szárisz chámá – születésekor fiúnak tűnt, de később női jegyek alakultak ki rajta természetes módon
szárisz ádám – születésekor fiúnak tűnt, de később női jegyek alakultak ki rajta emberi beavatkozás következtében
A rabbik nemcsak elkülönítették e nemeket, ráadásul úgy vélték, hogy az első ember androgün lény volt: „Azt mondta Jirmeja ben Elázár rabbi: Ádám először két arccal [egy férfi és egy nő] teremtetett. Ahogy írva van [Zsolt. 139:5] ’Hátul és elől körülzártál engem és reám tetted kezedet’” (Éruvin 19a).
Vagy a midrás leírásában (Berésit Rábá 8:1): „Azt mondta Jirmeja ben Elázár rabbi: abban az órában, amikor a Szent, áldott legyen megteremtette az első embert, androgünnek teremtette, ahogy áll: férfinak és nőnek teremtette. Azt mondta Smuel bár Náchmáni rabbi: amikor a Szent, áldott legyen, megteremtette az első embert, kettős arccal teremtette, elfűrészelte őket és hátat csinált nekik. Egy hát ott, egy hát itt és azt mondta: ’Hátul és elől körülzártál engem’.”
Hogy az andogün (természetesen nem kétfejű, hanem kétféle nemi jeggyel rendelkező) ember a talmudi rabbik számára realitás volt, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Misnában 32, a Talmudban pedig nem kevesebb mint 283 alkalommal szerepel a kifejezés, elsősorban azzal kapcsolatban, hogy hogyan alkalmazható rá a háláchá, a zsidó jog.
“Az androgün személy bizonyos szempontból olyan, mint egy férfi, más szempontból mint egy nő, megint más szempontból olyan, mint mindkettő és ismét más szempontból egyikhez sem hasonlít” – írja a Misna (Bikurim 4:1).
Kapcsolódó cikk:
A rabbinikus irodalom és a nemi demokrácia
