A szörnyű életkörülmények okozták a zsidó munkaszolgálatosok halálát

Bár a magyar zsidók munkaszolgálatra küldésének közvetlenül nem az volt a célja, hogy megfosszák őket az életüktől, a szörnyű munka- és életkörülmények, a rájuk bízott nagyon veszélyes feladatok miatt döntő többségük meghalt – mondta Robert Rozett, a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet könyvtárának igazgatója csütörtökön Budapesten.

Robert Rozett a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában kiemelte: a zsidó és nem zsidó embereket egyaránt sújtó munkaszolgálat első egységeit 1939-ben állították fel azokból az emberekből, akiket “méltatlannak” nyilvánítottak arra, hogy fegyverrel, katonaként harcoljanak a magyar nemzetért. Elsősorban zsidókat soroltak be ezekbe az egységekbe, sőt a magyar hadsereg zsidó tisztjeit is megfosztották rangjuktól, és munkaszolgálatra küldték őket – emlékeztetett.
Robert Rozett felidézte: 1941-től ezeket az egységeket a keleti frontra küldték. Az ottani munkaszolgálatosok között becslések szerint 45 ezer zsidó volt, közülük 33 ezren meghaltak vagy eltűntek.
A kutató szerint a munkaszolgálat az antiszemitizmus megtestesülése volt, brutálisan bántak az emberekkel. Nem azért állították fel ezeket az egységeket, hogy az oda besoroltak biztosan meghaljanak, végül mégiscsak ez történt, ennek oka egyebek mellett az volt, hogy a keleti fronton különösen kegyetlennek bizonyult a háború, és rettentő hideg volt – közölte.
A munkaszolgálatosok borzalmas életkörülményeikről szólva elmondta, hogy gyakran pajtákban szállásolták el őket, sokan kaptak tífuszt, és nem adtak nekik egyenruhát, hanem a saját, hamar elnyűtt ruháikat viselték. Rendszerint veszélyes feladatokat bíztak rájuk, például aknaszedést, vagy el kellett szállítaniuk a holttesteket a hadszíntérről vagy ételt kellett vinniük a katonáknak a frontra. Ehhez azonban nem volt megfelelő felszerelésük, és nem kapták meg a szükséges kiképzést sem – magyarázta.
Robert Rozett arra is kitért, hogy sok zsidó munkaszolgálatos szándékosan szovjet hadifogságba került, mert azt remélte, hogy ott jobb bánásmódban részesül, nem éri hátrányos megkülönböztetés a zsidó származása miatt. Azonban azzal kellett szembesülniük, hogy az oroszok sem bántak velük jobban, ugyanis a magyar hadsereg tagjainak tekintették őket, és azt vallották, hogy aki a földjükre lépett, az ellenség – mondta.
A szakértő hangsúlyozta: gyakran ugyanabból a városból, ugyanarról a vidékről származtak az egy egységbe került munkaszolgálatosok és felügyelőik, akik azonban nem feltétlenül bántak velük jobban emiatt, mert őket másnak, velük nem egyenlőnek tartották.