A Seifmann család Szegeden

Régen volt, még 2005-ben, amikor belekezdtem családom, a Seifmann család kutatásába. Tettem ezt azért, mert zsidó származásom miatt életem során többször találkoztam ennek hátrányaival.

Első ilyen találkozásom már óvodás koromban szembe jött velem.

Könyvem első mondata így kezdődik:

– Anyu én nem játszom a Winklerrel, mert zsidó! – szaladtam haza az óvodából. Ez 1954-ben történt, de még ma is emlékszem szüleim megdöbbent arcára, amint egymásra néztek, és azt mondták: – Te csak egész nyugodtan játsszál továbbra is azzal a kisfiúval…

Kezdjük az ősök sorát ükapámmal, Seifmann Mórral (Hanusfalva 1823 – 1901 Szeged). Szegeden élt, nyolc gyermeke született, és Ferenc Józseftől megkapta a Császári és Királyi Bútorszállító címet. Bútorgyárat alapított a mai Virág Cukrászda felett. Nagy elismerés övezte munkásságát.

Nevéhez fűződik a következő épületek berendezése:

Csongrádi Takarékpénztár (1865),

Szeged, az első Hungária Szálloda (1866-67)

Szeged, Színház (1882-83),

Ferenc József lakosztálya Szeged Széchenyi tér (1883)

Szeged, Városháza díszterme (1882-83)

Európa Szálló (1883)

Arad. Városháza Ferenc József királyi lakosztálya (1884)

Szeged, Színház épülete a tűzvész után (1885)

Főtörvényszék épületei (1991)

Királyi ítélőtábla (1894),

Makó Főgimnázium (1894-95)

Szeged Városi Gőzfürdő (1896),

Kass Szálló (1896)

Budapest István Szálló (1910) (ezt már a fiai bútorozták be, ők vitték tovább a gyár vezetését)

Nem volt könnyű feladat mindezeket felkutatni, amit az is bizonyít, hogy 2005-ben megkezdett kutatásaim eredményét csak most, 2018. év végén sikerült könyv formájában megjelentetni.

Seifmann Mór ükapámról több helyi korabeli folyóirat megemlékezik az akkori Szegedi Híradóban és a Szegedi Naplóban. Kutatásaimat három helyen végeztem: a szegedi levéltárban, a szegedi zsidó hitközség akkoriban még kusza iratai között (ma már Ábrahám Vera szegedi könyvtáros jóvoltából rendszerezve lettek, bár még igen sok munka várat magára), majd a szegedi könyvtár harmadik emeleti folyóirat olvasójában. Legtöbbjét mikrofilmeken lehetett csak követni, ami nem kis erőfeszítést igényelt, de én boldogan állítottam emléket zsidó családomnak, mivel úgy éreztem, kötelességem megtenni értük, hogy emlékük ne vesszen a feledés homályába.

Könyvem elő része a kutatásról szól, úgy Szegeden, mint a Felvidéken, a volt Sáros és Szepes vármegyékben és Erdélyben. Ezután következik a ma élő leszármazottak felkutatásának története. Mivel Seifmann Mórnak nyolc gyermeke született, és ezek ma élő leszármazottai közül mindegyiket felkutattam, rátaláltam Petrőczi Éva költőnőre, aki a Seifmann Mór család egyetlen katolizált tagjának leszármazottja, és annyira megörült a találkozásunknak, hogy könyvem elolvasása után ihletet kapott, és április 28-án, ugyanebben a témában ő is megjelenteti könyvét az ő dédszüleiről és Seifmann Mórról. Köszönet jár neki, hogy kutatásaimat beépíti a könyvébe, és ezzel felvállalja ükapja és dédanyja részéről zsidó származását.

A regényemben, a főszereplő Seifmann Mór bútorgyáros, és veje Winter Ármin, a Winter A. és Tsa. Első Szegedi Mechanikai Kefegyár megalapítójának és családjának történetét dolgozom fel regényes formában. Könyvem végén édesanyám deportálásának történetével, a túléléssel, és az örökre vissza nem tért családtagokról való megemlékezéssel állítok emléket a családnak. Könyvemnek ez az utóbbi részlete már megjelent 2004-ben a Móra Ferenc Múzeum gondozásában, a Zsidók Szeged Társadalmában című könyvben, Elrabolt ifjúság címmel.

A Századok hullámain c. munkámban igyekeztem megeleveníteni azokat az embereket, akik magyarként élték le az életüket asszimilálódva környezetükhöz, részt vállaltak a szegedi nagy árvíz idején, az 1848-49-es szabadságharcban, az I. világháborúban, majd elérkezett a II. világháború korszakának rémsége.

A könyv egyrészt regény, másrészt történelem, harmadrészt pedig várostörténet, korabeli fotókkal illusztrálva a családi hagyatékból. Sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy a 2018 év végén megjelent könyv szinte minden példánya elfogyott, s minden valószínűség szerint szükség lesz utánnyomásra.

Dokumentumregényem az Oriold és Társai Kiadó gondozásában. Megrendelhető: Líra és Láng Téka könyvesboltokban.