A régészek bizonyítékot találták a bibliai csatára Armageddonban

Az észak-izraeli Megiddónál feltárt kerámiák katonai jelenlétre utalnak, valószínűleg megerősítik a Jósiás király és Nechó fáraó közötti csatát, és utalnak a Góg és Magóg elbeszélésre.

Izraeli régészek egy csoportja első ízben tárt fel olyan ősi leleteket az észak-izraeli „Armageddon” helyszínén, amelyek bizonyítékul szolgálhatnak a Királyok II. és a Krónikák könyveiben dokumentált, Júda királya és egy egyiptomi fáraó közötti nagyszabású csatára – írja a Times Of Israel.

Az év elején megjelent két tudományos közlemény tudatja, hogy a Megiddónál nemrégiben végzett ásatások során példátlan mennyiségű, Kr. u. 7. századi egyiptomi kerámiát találtak, ami arra utal, hogy az egyiptomi katonák valóban a megfelelő bibliai helyen voltak a megfelelő bibliai időszakban.

„Megiddo az egyetlen hely Izraelben és a szomszédos országokban, amelyet a Biblia és az ókori Közel-Kelet összes nagy feljegyzése említ” – mondta Prof. Israel Finkelstein, a Haifai Egyetem Régészeti és Tengeri Kultúrák Iskolájának vezetője és a Megiddói Expedíció  vezetője.

A 2Krónikák könyve 34-35. fejezete és a 2Királyok könyve 22-23. fejezete Júda 16. királyának, Jósiásnak a viszontagságairól szól. Trónra lépésekor istenfélő vezetőként írták le, aki a bálványimádás és bűnös viselkedés évszázadai után visszavezette Izrael népét az igaz útra. Erőfeszítései azonban nem csillapították Isten haragját a nép ellen. Amikor az egyiptomi Nechó fáraó az asszírok ellen vonult, Jósiás szembeszállt vele Megiddónál, és Nechó megölte őt (2Krónikák 35:20-22; 2 Királyok 23:29). Az asszírok, Izrael népének számos bibliai ellensége közül az egyik, felelősek voltak Izrael királyságának elpusztításáért az ország északi részén (ahol Megiddo található).

„Fontos megjegyezni, hogy a helyszínnek az i. e. 7. század végén egyiptomi erődítményként való újbóli létesítését már régóta gyanították, főként a Királyok könyvének egy bibliai verse alapján, amely leírja, hogy Jósiást Nechó fáraó kivégezte Megiddónál” – mondta Dr. Assaf Kleiman, a Ben Gurion Egyetem munkatársa, a Megiddói Expedíció vezető munkatársa, aki az Egyiptom és Levante és a Skandináv Ószövetségi folyóiratban megjelent tanulmányokat vezette.

A hatalmas mennyiségű egyiptomi kerámia mellett az ásatás során jelentős mennyiségű kelet-görögországi edényt is feltártak, amelyek a más régészeti lelőhelyeken található, jól datált kontextusokkal való tipológiai párhuzamok alapján Kr. e. 630 és 610 között érkezhettek Megiddóba (a Josiah-Necho csata állítólag Kr. e. 609-ben történt).

Finkelstein és Kleiman szerint ezek a leletek görög zsoldosok jelenlétére utalhatnak, akik az egyiptomiak oldalán harcoltak volna Jósiás ellen.

„Görög és asszír szöveges forrásokból egyaránt tudunk ilyen zsoldosokról a korabeli Egyiptom szolgálatában” – mondta Finkelstein.

„A Bibliában több nyom is utal arra, hogy a nyugat-anatóliai lídiaiak részt vettek Jósiás meggyilkolásában. Az egyik ilyen a Góg története; egyes tudósok szerint Góg Gygesre, Lídia királyára utal, aki az asszírok szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi hadseregbe az i. e. 7. században” – mondta Finkelstein.

A héber Bibliában a Góg név két könyvben szerepel. Ezékiel könyvében (38-39. fejezet) Góg Magóg földjének egyik fő fejedelme, Izrael ellensége, akit Isten végül elpusztít. A Krónika 5:4-ben viszont Góg Joel próféta leszármazottja. Az Újszövetségben Góg és Magóg a Sátán szövetségeseiként szerepelnek az Isten elleni harcban az idők végén (Jelenések 20:7-9).

„A Jelenések könyve az Újszövetségben utal az Isten erői és a gonosz erői közötti eszkatológiai csatára Armageddonban – ami görögül a Har Megiddo – Megiddói domb/halom – szónak a torzítása” – jegyezte meg Finkelstein. „Talán az a teológiai gondolat áll mögötte, hogy egy Dávid nemzetségéből származó megváltó fog visszatérni azon a helyen, ahol az utolsó és legigazságosabb dávidi király [Jósiás] meghalt”.