A nyoma sincs zsinagóga

Már át kellett volna adni, de még egy kapavágás sem történt Csepelen.

Pedig az alapkövet „ünnepélyes keretek között” 2013 januárjában tették le. A fővárosban nyolcvan éve nem épült zsinagóga, nagy volt a felhajtás.

Az eseményen a Mazsihisz vezetői mellett Erdő Péter bíboros, Ilan Mor izraeli nagykövet, Hende Csaba honvédelmi miniszter is részt vett. Németh Szilárd fideszes polgármester – aki a kerület összes lakója nevében bocsánatot kért a múltbéli bűnökért – hangsúlyozta, hogy egy zsidó nagyiparosnak, báró Weiss Manfrédnak és családjának köszönhetően lett világhírű a csepeli ipar.

Az új zsinagóga nem csak a vallási megbékélést hirdeti majd, kulturális központ és közösségi tér is létrejön – mondta a polgármester. A Mazsihisz akkori beszámolója szerint a költségek javát egy magánszemély hagyatékából, valamint a BZSH (Budapesti Zsidó Hitközség) anyagi támogatásából, saját gyűjtésből és téglajegyekből finanszírozzák. Úgy kalkuláltak, hogy a „zsinagóga átadására másfél év múlva, 2014 nyarán, legkésőbb az őszi ünnepekig kerül sor”.

Ehhez képest jóformán semmi nem történt. A beruházás gazdája a BZSH. Lapunk információi szerint Sárközy Gyula, a BZSH számvizsgáló bizottsági tagja nemrégiben levelet írt a közgyűlési küldötteknek. Azzal vádolta Tordai Pétert, a BZSH elnökét, hogy kitartóan lobbizik egy bizonyos vállalkozó mellett. Önmagában ez is elég visszataszító – állapította meg. Ráadásul egy másik, Sárközy által preferált cég 16 és fél millió forinttal kevesebbért is elvégezné a munkát.

A teljes cikk itt olvasható.