„A nagykörúti házak jelentős részét is zsidók építtették” – Interjú Perczel Anna építésszel

Írta: Legát Tibor/magyarnarancs.hu/ - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Az Óvás! Egyesület legújabb kutatása a zsidók szerepét vizsgálja a főváros kialakulásában és fejlődésében. A lap munkatársa a Kik éltek, kik építettek itt? című program vezetőjével beszélgetett.
 A napokban élesedett az a honlap, amely a témában való alaposabb elmélyülést teszi lehetővé. Perczel Annával az egyedülálló vállalkozás születésének okait, körülményeit jártuk körül.
falseFotó: Németh Dániel

Magyar Narancs: Mi hívta életre a kutatást?

Perczel Anna: 2013-ban a VII. kerületi önkormányzat felkérte az Óvás! Egyesületet egy könyv elkészítésére Erzsébetváros zsidó örökségéről. Ez kissé furcsa volt – hiszen ahogy a 2010 előtti, úgy a jelenlegi önkormányzat munkáját is igen kritikusan szemléljük –, ám úgy döntöttünk, vállaljuk, és nem bántuk meg, mert elősegítette, hogy tágasabban nézzük a zsidó negyed kérdését. A kötet egyik fejezete az épületek tulajdonosairól, építészeiről, lakóiról szólt. Ez ugyanazt a címet viselte, mint a mostani program – Kik éltek, kik építettek itt? –, de terjedelmi korlátok miatt egy sor fontos épület nem kerülhetett bele. Ráadásul a Király utca túloldalával nem is foglalkozhattunk – az a VI. kerülethez tartozik –, pedig már munka közben nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatást jó lenne kiterjeszteni például a Terézvárosra is. Ezért hoztuk létre azt a közeljövőben folyamatosan bővülő honlapot, ahol házról házra mutatunk be olyan jelentős fővárosi épületeket, amelyeknek zsidó építtetője, építésze volt, vagy kiemelkedő zsidó személyiség élt benne, esetleg fontos zsidó vonatkozású esemény történt. A munkának ezt a múltfeltáró részét – mint az Óvás! Egyesület építész tagja – végzem én, a fotókat Lábass Endre készíti (lásd „Ládában is ellaktam volna Lisszabonban”, Magyar Narancs, 2001. február 1.), de a program második részében az Óvás! más tagjai is részt vesznek. Például készülnek interjúk a házak lakóival: a személyes történeteken keresztül a terek korabeli használatát, a városi polgár életmódjához, a zsidó vallási szokásokhoz és a vészkorszakhoz kötődő emlékeket szeretnénk felidézni, tehát a riportalanyok lakóhelyükkel kapcsolódnak a honlapon bemutatott házakhoz. Jávor István pedig dokumentumfilmet is forgat majd a programról.

MN: Egész Budapestet vizsgálták?

PA: Egyelőre csak a Terézvárost és az Erzsébetvárost próbáljuk feltérképezni, de még ezekkel a kerületekkel kapcsolatban sem teljes az anyag. Nincs könnyű dolgunk, ugyanis a teljes 1840–1945 közötti időszakot szeretnénk feltárni. A háború utániakkal viszont nemcsak azért nem foglalkozunk, mert az épületek javát állami vállalatok építették, de azért sem, mert Budapest arculatát ma is elsősorban az 1945-ig épült házak határozzák meg.

MN: Miért tartják fontosnak a zsidó származás hangsúlyozását?

PA: A zsidó részvétel a főváros arculatának kialakulásában többnyire ismeretlen és láthatatlan. Leginkább a jelentős zsinagógák és azok a zsidó közösségi intézmények ismertek, melyek elkerülhették az államosítást, és így megtarthatták eredeti funkciójukat. De a városképet meghatározó bérházak, egykori egyleti székházak múltjáról az arra járók alig tudnak valamit, történetüket legfeljebb a lakók emlékezete őrzi. Emellett az sem közismert, hogy a zsidók részvétele milyen mértékben járult ahhoz, hogy Budapest rövid idő alatt világvárossá vált. Az eddigi kutatás azt sejteti, hogy nincs még egy olyan világváros Európában, amelynek kialakulásához ilyen mértékben járult volna hozzá a zsidó polgárság.

A teljes cikk itt olvasható.

támogatás