A nagy vérvádper helyszíne
A nyíregyházi polgármesteri hivatal épülete az újkori magyar történelem és jogtörténet egyik legsötétebb büntetőperének helyszíne volt: 1883-ban itt zajlott le a tiszaeszlári Solymosi Eszter rituális meggyilkolásával hamisan megvádolt zsidók pere, amelyről az akkori világ összes nagy lapja beszámolt, saját tudósítót küldve Nyíregyházára.
Mint ismert, Solymosi Eszter, a 14 éves cselédlány rejtélyes körülmények között tűnt el 1882 áprilisában. Egy Móric nevű gyerek tanúvallomása szerint a lány rituális gyilkosság áldozata lett: azt mondta, hogy a tiszaeszlári zsinagógában három sakter metszőkéssel elvágta a szűz lány nyakát, vérét edénybe gyűjtötte és a húsvéti pászka készítéséhez használta. A korabeli leírások szerint a fiú ezt a zsinagóga kulcslyukán keresztül látta, s elmondása alapján 15 zsidó embert vontak bűnvádi eljárás alá. Hamarosan előkerült Solymosi Eszter sértetlen holtteste a Tiszából, s azon nem voltak felfedezhetők gyilkosságra utaló jelek. Ezt a zsidóellenes hangulatban sokan azzal magyarázták, hogy a zsidók egy másik női tetemet csempésztek oda.
Solymosi Eszter Abrany Lajos grafikus rekonstrukciója nyomán
A hamis bizonyítékok gyűjtése, a hamis tanúk felkészítése egy éven át tartott. 1883 nyarán a mai nyíregyházi városházán folyt le a bírósági tárgyalás. A londoni Times, a New York Times és más neves lapok sokat foglalkoztak a témával, így az egész világ figyelemmel kísérhette a fejleményeket. Eközben az országban antiszemita atrocitások történtek, zsidó boltok kirakatait törték be, Pozsony megyében pedig statáriumot hirdettek.
A tárgyaláson a kor jeles ellenzéki politikusa, az egykori vármegyei ügyész, majd országgyűlési képviselő, Eötvös Károly látta el a védelmet. A bírósági eljárás során a vád összeomlott, a holttestet újraboncolták, a szakértők véleménye a védelmet igazolta. Valamennyi terhelő adat, a vád minden tanúja hamisnak bizonyult.
