A nagy betérésvita: más játékot játszanak, nincs közös tér
Darvas István, Domán Sije és Kántor Anita vitája azt tette világossá, hogy nincs miről vitázni: az ortodoxia gyakorlata konzekvens, világos és nem átjárható a nem ortodox irányzatok felől. Ahogy minden megszólaló megállapította: más játékot játszanak.
Kántor Anita, Darvas István és Domán Sije, a vita résztvevői
A Mazsihisz.hu adott hírt a három irányzatot képviselő rabbi kerekasztal-beszélgetéséről a Talmud nemcsak nőknek sorozat keretében, melynek állandó házigazdája Lakos Borcsa.
A vita érdekessége az ortodoxia ismert halachikus érvei mellett a társadalmi igények mérlegelése volt:
“Darvas István egyetértett azzal, hogy a neológia részben másik játék, a betérés tekintetében például annyiban, hogy bizonyos társadalmi igényeket is ki kell elégíteniük. A híres példát mondta olyan házaspárokról, akik közül az egyik házasfél nem zsidó, őt nem lehetne a zsidó temetőben eltemetni, de – érthető módon – egy leélt élet után, együtt szeretnének nyugodni holtukban is. Ez Darvas szerint „metahalahikus”, probléma, ilyenként is kell kezelni.
A beszélgetés hangneme végig baráti volt, mindenki respektálta a másikat, Kántor Anita a „balszélen” hangsúlyozta, hogy a liberális zsidóságnak is vannak vallásjogi normái, de ezek összehangolhatóak irányzata elképzeléseivel, törekszenek is arra, hogy a jogi előírások a valóságból induljanak ki.
A szívélyes hangnem, a kölcsönös tisztelet éppen azt mutatta meg, hogy senkiből nem a jóindulat hiányzik, csak másik játékot játszanak.
A közönség kérdésére, hogy ha így van ez, akkor a neológia, Darvashoz hasonlóan, be szeretné-e ezt vallani, hogy kikerülhet-e valaha a Sulchan Aruch nevű törvénygyűjtemény mint fundamentum a Mazsihisz alapszabályából, Darvas azt mondta, hogy ő hisz ebben a változásban és támogatná is, elsősorban azért, mert a Sulchan Aruh senkit nem orientál valójában, hiszen alig is érti, ismeri valaki a rabbikon kívül, mondjuk, a közgyűlés tagjai között, az előírásait. Magyarul a szöveg nem is olvasható. Azt gondolja, nagy előrelépés volna általában a zsidó vallásjogra hivatkozni csak az 500 éves kort lassan elérő törvénygyűjtemény helyett.”
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
