A Moszad vezetője: Aki azt állítja, hogy a megállapodás győzelem a Hezbollahnak – nem érti a libanoni helyzetet
Az izraeli Moszad vezetője, David Barnea szerdán a diplomáciai-biztonsági kabinet ülésén kijelentette, aki azt állítja, hogy a tengeri határról szóló megállapodás győzelem a Hezbollah terrorszervezet számára, nem érti a libanoni helyzetet, idézett az ülésen részt vevő két forrást a Walla hírportál.
Az ujkelet.live alapos elemzésben járja körül az Izraeli-libanoni – tengeri területekre vonatkozó – megállapodást.
- Barnea szerint a megállapodás nem jó a Hezbollahnak, mert ez Izrael de facto elismerését jelenti, amit a Hezbollah ellenez.
- A Hezbollah csak májusban kezdett komolyan foglalkozni a tengeri határegyezmény kérdésével, amikor a szervezet felismerte, hogy a libanoni közvélemény támogatja a megállapodást.
,,A Hezbollah nem akart megállapodást kötni Izraellel, de rájött, hogy a libanoni belpolitikai válság fényében lehetősége van arra, hogy pontokat szerezzen a közvéleménynél” – mondta Barnea.
A vezérkari főnök, Aviv Kochavi egyetértett a Moszad vezetőjével, és ő is kijelentette, hogy a megállapodás nem jó a Hezbollahnak.
Miért fontos: Barneát és Kochavit Benjámin Netanjahu miniszterelnöki idejében nevezték ki. A jelenleg az ellenzék vezetőjeként szolgáló Netanjahu a megállapodást ,,történelmi megadás”-nak minősítette a Hezbollah terrorszervezetnek.
Mit mondanak még:
- Kochavi: Nem a Hezbollah fenyegetései miatt jött létre a megállapodás.
- Ronen Bar, a Sabak igazgatója: A megállapodás szakadás Irán és a Hezbollah között.
Az izraeli biztonsági kabinet szerdán jóváhagyta az amerikai közvetítéssel elért megállapodást Libanonnal a tengeri határok rendezésére.
„Jelenleg fontos és sürgős az Izrael és Libanon közötti tengeri megállapodás megkötése. A biztonsági kabinet tagjai támogatásukat fejezik ki Izrael kormánya mellett, hogy előmozdítsa a megállapodást.”
A kabinet tagok közül a szavazáson Ajelet Saked belügyminisztert leszámítva, aki tartózkodott, mindenki támogatta a megállapodást, melyet ezt követően a kormány plénuma elé vittek.
Jáir Lapid miniszterelnök közölte a kormány tagjaival, hogy találkozóra fogja hívni Benjámin Netanjahu ellenzéki vezetőt, hogy tájékoztassa a megállapodásról.
A biztonsági kabinet ülése alatt nyilvánosságra hozták a megállapodás részleteit:
A kormány kora este szintén jóváhagyta a Libanonnal kötendő tengeri határmegállapodás alapelveit és annak előterjesztését 14 napos felülvizsgálatra a Kneszetben, valamint megbeszélésre a Külügyi és Védelmi Bizottságban. 14 nap elteltével a kormány újra szavaz róla.
A szavazáson Saked nemmel voksolt, míg Joáz Hendel tartózkodott.
A nagy kép: Izrael és Libanon között nincsenek diplomáciai kapcsolatok, és technikailag háborúban állnak egymással. Mindketten igényt tartanak egy mintegy 860 négyzetkilométeres földközi-tengeri területre, mint saját kizárólagos gazdasági övezetre.
- Múlt héten az izraeli biztonsági szervezetek zöld utat adtak az Energian gázfúró cégnek a tesztek megkezdésére a Karis-gázmezőn, Beni Gantz védelmi miniszter pedig elrendelte az izraeli hadsereg készenlétbe helyezését északon.
- A libanoni Hezbollah terrorszervezet, amely júliusban négy drónt indított a Karis felé, támadásokkal fenyegetőzik, ha Izrael folytatja a gázkitermelést a szerinte vitatott területen anélkül, hogy megállapodás születne.
- A több mint tíz éve folyó tárgyalások lezárása csökkenti a regionális háború veszélyét.
- Izraelben, Libanonban és az Egyesült Államokban is „történelmi”-ként definiálják a megállapodást.
- Az államalapítás óta ez az első alkalom, hogy Libanon kötelező erejű nemzetközi megállapodást köt Izraellel, amely véget vet az országok közötti diplomáciai-gazdasági konfliktusnak.
- A megállapodás kifejezetten kimondja, hogy ,,az országok közötti tengeri vita végleges és tisztességes lezárását jelenti”.
A sorok között:
- A megállapodás rögzíti Izrael fő biztonsági követelését – az öt kilométeres bójasor megőrzését, amelyet Izrael egyoldalúan helyezett el Ros Hanikra térségében, miután 2000-ben kivonult Libanonból.
- A “bójavonal” megőrzése biztonsági szempontból kritikus fontosságú, mert megakadályozza az észak-izraeli part menti területek Libanonból történő megfigyelését.
- A megállapodás a vonalat “status quo vonal”-ként ismeri el, amely egyetlen feltétellel változtatható meg, ha tárgyalások kezdődnek Izrael és Libanon között a szárazföldi határról.
- A megállapodás megosztja a vitatott területen lévő Szidon-Kana gázmező potenciális hasznát.
