A Mi Hazánk már csendőrséget sürget
A vármegyék és az ispánok mellett a csendőrség intézményét is visszaállítaná a Mi Hazánk – derül ki a párt sajtóközleményéből, amit Novák Előd jegyez. Az 1945-ben feloszlatott csendőrség újbóli bevezetésére a nemzeti radikális párt szerint azért lenne szükség, mert „kell egy tekintélyt parancsoló, helyismerettel rendelkező, karhatalmi vagy határvédelmi feladatokra el nem vezényelhető”.
Csendőrök a Várban – az 1944-es deportálások aktív közreműködői voltak
Novák Előd parlamenti képviselő a közlemény három bekezdésében háromszor is említi a tekintély szót, szerinte a csendőrségnek már a megjelenése elriasztaná a bűnözőket. A Mi Hazánk ugyanis problémásnak tartja, hogy „terjed az a szubkultúra, amely nem tartja be a társadalmi együttélés alapvető szabályait, hangoskodik, szemetel, állandó jelleggel zavarja, zaklatja a környezetét” – írja a Telex.hu.
Ezenkívül a nemzeti radikális párt szerint „Meg kell szüntetni azt a liberális gyakorlatot, amely az elmúlt harminc évet jellemezte, hogy a bűnözőnek gyakorlatilag több joga van, mint a rendőrnek. Fontos, hogy a csendőr ne féljen fellépni a bűnözővel szemben, a bűnöző pedig ne védekezhessen az intézkedéssel szemben a származására vagy az emberi jogaira hivatkozva.”
A Magyar Királyi Csendőrség a Monarchia szülötte volt 1881-ben szavazott róla a parlament.
1945-ben úgy szüntették meg, hogy 1944-ben aktívan és sokak szerint lelkesen vettek részt a magyarországi deportálások végrehajtásában. A csendőrség tagjai ebben az időben maguk is számos zsidót megöltek, egyes német katonai vezetők szerint pedig az aktív közreműködésük nélkül nem lehetett volna végrehajtani több százezer magyar zsidó deportálását.
