Egy előző elemzésünkben, bemutatva ugyanezen – 2014 nyarán, még a menekültáradatot és a párizsi terrorcselekményeket megelőzően készült – kutatás korai eredményeit, azt találtuk, hogy a politikai erőszak támogatottsága Magyarországon általában meglepően magas. Az előítéletektől leginkább sújtott kisebbségeket illetően a cigányokkal szembeni erőszakos fellépést a megkérdezettek 29 százaléka igazolhatónak tartja, a zsidók vonatkozásában 16 százalék, míg a homoszexuálisok vonatkozásában 14 százalék ez az arány. A tekintélyelvű vezetőkkel szemben a megkérdezettek 26, a bankokkal szemben 25, a politikusokkal szemben 23, a multinacionális vállalatokkal szemben pedig 18 százaléka tartotta igazolhatónak az erőszakot. A pártok támogatói közül leginkább a Jobbik szavazói hajlamosak elfogadni az erőszakot. Nemzetközi kutatásunkban a brit mintával való összevetés azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban különösen a kisebbségi csoportokkal szemben jóval kevesebben tartják igazolhatónak az erőszakot:
További, korábbi összefoglalóinkban nem szereplő adatok is arra utalnak ugyanakkor, hogy a magyar lakosság körében magasak a lappangó erőszak mintázatai. A magyar válaszadók 23 százaléka gondolja úgy, hogy fontos célok érdekében még egy demokráciában is megengedett az erőszak alkalmazása.
A kérdezettek 12 százaléka gondolja úgy, hogy előfordulhatnak olyan körülmények, amikor a terrorizmus az egyetlen lehetséges módja annak, hogy valaki kifejezze politikai véleményét. A férfiak inkább igazolhatónak tartják az erőszakot, így a terrorizmust is. A fiatalabbak valamivel elfogadhatóbbnak vélik a terrorizmust, és a városlakók körében szintén kedvezőbb a terrorizmus megítélése. Akik a megtakarításaikat élik fel, azok körében szintén magasabb a terrorizmus elfogadása. A regionális különbségek tekintetében azt látjuk, hogy a terrorizmusról a közép-magyarországiak vélekednek lényegesen megengedőbben. A pártpreferencia szerepe rendkívül fontos: a jobbikosok között 22 százalék azok aránya, akik elfogadhatónak tartják a terrorizmust.
A fenti eredmény természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar társadalomban 12 százalék lehet a potenciális terroristák aránya: az, hogy bizonyos körülmények esetén igazolhatónak tartják a terrorizmust a kérdezettek, nem jelent egyben aktív támogatást is. Az akut terrorfenyegetés nincs közvetlen kapcsolatban a társadalmi attitűdökkel, ugyanakkor az erőszak széles körű igazolása morális felmentést is adhat a potenciális elkövetők számára. Egy korábbi, nemzetközi kutatás (European Values Study, 2008) azt mutatta egyébként, hogy az erőszak társadalmi támogatottsága tekintetében Magyarország a középmezőnyben van – az említett kutatásban Görögország jelent meg azon országként, ahol a legtöbben tartották a terrorizmust elfogadható politikai eszköznek.
