A lengyel püspöki kar bűnnek nyilvánítja az antiszemitizmust
A nem-keresztény vallásokkal való kapcsolatokról szóló vatikáni nyilatkozat 50. évfordulója alkalmából a lengyel püspöki kar kiadott egy az antiszemitizmust igen határozottan elítélő közleményt.
Hasonló szellemben, mint az 1965 október 28-án a II. vatikáni zsinat által kiadott Nostra aetate, azaz „Korunkban” történelmi nyilatkozat a katolikus egyház kapcsolatáról a nem keresztény vallásokkal, elítéli az antiszemitizmust és párbeszédre szólít fel. Akkor az összegyűlt püspökök közül a nyilatkozatot 2221-en támogatták és 88 szavazott ellene. A megértésre, az előítéletek és félreértések leküzdésére felszólító dokumentum új fejezetet nyitott az egyház és a zsidók kapcsolataiban, a zsidók és keresztények, mindenekelőtt a zsidók és a katolikusok közötti kiengesztelődési folyamat kezdetét fémjelezte”.
Most, 50 évvel később Stanislaw Gądecki érsek (képünkön) a lengyel püspökség vezetője „Zsidók és keresztények közös szellemi öröksége” című pásztori levelében azt hangsúlyozza „az antiszemitizmus és az antijudaizmus bűn a szomszédság szeretetének törvénye ellen.
A levél azt is megjegyzi, hogy az egyház évente megrendez egy ‘Day of Judaism’, azaz zsidóság napja elnevezésűeseményt, kijelentve, hogy a “Keresztény-Zsidó Párbeszéd nem kezelhető többé egy lelkes kis csoport ‘vallásos hobbijaként’, hanem egyre inkább a mainstream pásztori munka részévé kell válnia.” A lengyel klérus azt is elismerte, hogy a náci Németország által kidolgozott holokauszt – melynek megvalósításában az elfoglalt lengyel területeken is széles körben részt vettek -, a keresztények körében többnyire teljes közömbösségre talált. A püspök szerint pedig „ha keresztények és zsidók gyakorolták volna a múltban a vallási testvériességet, több zsidó talált volna segítséget és támogatást a keresztények részéről.” Hozzátette, az is igaz, hogy a nácik által elfoglalt országokban az életükkel játszottak a segítők, hiszen halálbüntetés várt azokra, akik a zsidóknak menedéket adtak. A levél megjegyzi “Az országunk legtöbb helyén ma már nem élnek zsidók, csak vallásuk, kultúrájuk nyomát hagyták itt, gyakran elhanyagolt temetőkben”
