A Legfelsőbb Bíróság kényes adatok kiadására kötelezte Benjamin Netanjahut
Netanjahunak nyilvánosságra kellett hoznia beszélgetéseit egy kormányhű lap tulajdonosával és főszerkesztőjével.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a legfelsőbb bíróság felszólítására részlegesen felfedte egy Facebook-bejegyzésben, hogy hányszor beszélt a kormányhoz közeli, Jiszrael Hajom című ingyenes újság tulajdonosával és főszerkesztőjével.
A kormányfő 2012 és 2015 között negyvenszer beszélgetett a lap tulajdonosával, Sheldon Adelson amerikai kaszinómágnással, és nyolcvanszor a lap akkori főszerkesztőjével, Ámosz Regevvel.
Három év alatt nyolcvanszor beszélgetett a kormányhű lap főszerkesztőjével
A közösségi médiában csütörtök este részlegesen tett bejelentésével eleget tett a legfelsőbb bíróság egy hónapja kiadott azon határozatának, amely felszólította, hogy – miután ezek közérdekű adatok – fedje fel, ebben az időszakban hányszor, mikor és milyen hosszan lépett kapcsolatba a lap irányvonalát és tartalmát meghatározó, két legbefolyásosabb emberrel. Azért csak részlegesen, mert Netanjahu nem írta meg, hogy ezek a beszélgetések pontosan mikor történtek, és mennyi ideig tartottak, így nem derült ki azt sem, hogy a választási kampány idején hány ilyen beszélgetés volt. Azt, hogy Adelsonnal időnként “munka után” beszélgetett, azzal magyarázta, hogy a milliárdos harminc éve a barátja.
Az ügy előzménye: Raviv Drucker oknyomozó újságíró, a Tízes tévécsatorna munkatársa a lap szerkesztőségében dolgozó kollégáktól megtudta, hogy esténként a főszerkesztő telefonbeszélgetést folytat valószínűleg a kormányfővel, majd olykor utána változtatásokat hajt végre a már elkészített, másnap megjelenő újságon.
Mivel Netanjahu a 2015-ös választások előtt írásbeli kötelezettséget vállalt arra, hogy nem szól bele a Jiszrael Hajom szerkesztésébe, így a lap nem esik a pártfinanszírozási törvény korlátozásai alá. Ezért Drucker mint közérdekű adatokat kikérte az esetleges telefonbeszélgetések számát, idejét, és időtartamát, hogy ebből az információból az esetleges kapcsolat mélységére következtessen.
A miniszterelnök és a hivatal először teljesen megtagadta a kért adatok kiadását, mire Drucker a bírósághoz fordult. Első fokon az illetékes bíró magántermészetűnek vélte a kért adatokat, és elutasította a beadványt, de fellebbezés után a legfelsőbb bíróság helyt adott Drucker kérésének. “Közérdek ennek a fontos információnak a kiadása” – áll a legfelsőbb bíróság határozatában – “és ebben a helyzetben a közérdek felülírja Sheldon Adelson, Ámosz Regev és a miniszterelnök magánélethez való jogát”.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Drucker megelégszik-e a részleges adatszolgáltatással.
