A köztévében is látható volt az “In Memoriam Csatáry László” feliratú drapéria
… melyet a fradisták tartottak fel a szombati FTC–MTK-meccsen. A szurkolók a kassai gettóparancsnokkal próbálták provokálni az ellenfelet.
A nemrég elhunyt Csatáry Lászlót ellen háborús bűntettek miatt folyt eljárás Szlovákiában és Magyarországon is, s az ősszel mindkét országban tárgyalást tartottak volna.
Az idős férfi ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészség június közepén nyújtott be vádiratot háborús bűntett gyanújával, és a bíróság elrendelte a házi őrizetét. Az akkor 97 éves Csatáryt egyébként a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén jelentette fel, mert emberiség elleni büntettet követett el: Kassán közreműködött csaknem 16 ezer zsidó deportálásában – írja a nol.hu.
Az egykori kassai gettóparancsnokot a volt Csehszlovákiában 1948-ban előbb halálra ítélték, majd a büntetését életfogytig tartó börtönre változtatták. Csatáry nem várta meg az ítéletet, hanem a háború után valószínűleg hamis papírokkal – egyes források szerint talán jugoszláv útlevéllel – Kanadában szökött, ahol 1955-ben állampolgárságot is kapott.
Később azonban kiderült, hogy a bevándorlásakor valótlan adatokat szolgáltatott a náci megszálló erőkkel való együttműködéséről, és ezért megfosztották állampolgárságától. Ezt követően önként távozott Kanadából, és – miután nyilván nem szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban – konzuli jogsegély keretében 1995-ben visszatérhetett Magyarországra.
Miután 2011 szeptemberében nyomozást rendeltek el, az ügyészség több alkalommal kihallgatta az idős férfit, aki mindvégig tagadta, hogy a kassai gettó parancsnoka lett volna, de még az antiszemitizmus vádját is visszautasította. Szerinte a túlélő tanúk – akik azt állították, hogy Csatáry különösen durván, szadista módon bánt a foglyokkal, s még kutyakorbáccsal is verte őket – egyszerűen összetévesztették valakivel.
Az ügyészség mindazonáltal megalapozottnak találta a háborús bűntett gyanúját, és vádindítványt nyújtott be, amely szerint a férfi 1944 májusától kézzel és korbáccsal rendszeresen és minden indok nélkül bántalmazta a foglyokat, akiknek a többségét utóbb Auschwitzba deportálták.
Az eljárást a Fővárosi Ítélőtábla viszont felfüggesztette, mert Csatáryt ugyanezen cselekményért már elmarasztalták. A Fővárosi Főügyészség fellebbezett a döntés ellen, így tárgyalást kellett volna tartani, de a vádlott halála miatt az ügyet le kell zárni. Így Kassán sem dönthetnek már arról, hogy a férfinak hol kell letöltenie a büntetését.
Csatáryt valószínűleg Magyarországon is elmarasztalták, és húsz év börtönbüntetéssel sújtották – nyilatkozta korábban a Hvg-hu-nak Balassa Zoltán kassai történész-újságíró. A korabeli tudósítások szerint a férfit 1945 júniusában Veszprémben letartóztatták és nem sokkal később Pécsett bíróság elé állították – tette hozzá a nol.hu-nak.
A Fradi-szurkolótábor antiszemita hagyományiról itt olvashatnak.
Kérdésünk már csak az: lép-e az MLSZ, foganatosít-e olyan szankciót, mely világossá teszi: a lelátón nincs helye nácizmusnak.
