A kormány és a zsidó szervezetek: egy bojkott, és ami utána jöhet

Párbeszéd és vita zajlik a kormány és a zsidó szervezetek között. Fájdalom kimondani, de a megegyezés elmaradásával, a bojkottal legrosszabbul a magukat zsidónak vagy zsidó származásúnak valló magyarok fognak járni. Ezért szorítok a kompromisszumnak.

Nyúljunk forró témához. A legforróbbhoz.

Kényelmesebb lenne persze hallgatni, tudván, hogy egy ilyen témában balról meg jobbról is súlyozni, centizni, méricskélni, mondatonként, szavanként elemezni szokták az egyszeri véleménynyilvánítót, de mit lehet tenni. Beszélni, írni, vitázni kell, higgadtan, normálisan. Enélkül nem lesz normális közélet. Vagy csak az abnormálisaké lesz a terep. Abból meg már sokunknak elege van.

Nos, párbeszéd és vita zajlik a kormány és a zsidó szervezetek között: bojkottálja-e végül a Mazsihisz az idei holokauszt emlékév kormányzati programjait, vagy esetleg Orbán Viktor ígért válasza fogja enyhíteni a feszültséget?

Csütörtökön találkoztak a Zsidó Közösségi Kerekasztal tagjai a Lázár János vezette kormánydelegációval. A zsidó szervezetek javaslatára felvették a napirendi pontok közé a német megszállás emlékművének kérdését, Szakály Sándor történészprofesszor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának Kamenyec-Podolszkijjal kapcsolatos kijelentéseit és a tervezett Sorsok Háza nevű intézménnyel kapcsolatos vitákat. Végleges megállapodás nem született az egyeztetésen, a következő napokban mind a zsidó szervezetek, mind a kormány részéről további állásfoglalások várhatók a témával kapcsolatban. Talán jobb most, előre szólni, mint utólag okosnak lenni.

*

Gyűjtsük össze először az Orbán-kormány vezető politikusainak kijelentéseit a holokausztról és az azért viselt magyar felelősségről.

„Megtört szívvel hajtunk fejet az áldozatok emléke előtt. Ugyanakkor hálát adunk Istennek, hogy a náci és nyilas pusztítás ellenére nálunk autentikus zsidó közösség maradhatott életben, amely Európa egyik legtekintélyesebb és legősibb zsidó közössége. Hálát adunk Istennek, hogy ezzel egész Magyarországot gazdagabbá tette. Mi azt is megtanultuk, hogy az antiszemitizmus nem természeti csapás, hanem emberek műve. Ezért mindenkinek át kell éreznie a saját, személyes felelősségét. (…) Amikor a jó emberek akarata érvényesült itt, Magyarországon, akkor a magyarok és a zsidók békében és sikerekben gazdagon éltek együtt, és ha szükség volt rá, a magyar állam megvédte minden polgárát. Az antiszemitizmus az az állapot, amikor az emberben a gonosz veszi át az uralmat, és ez a veszély bennünket, keresztényeket is fenyeget. Tudatában vagyunk annak, hogy voltak a történelemben rossz keresztények és rossz magyarok, akik súlyos bűnöket követtek el” – mondta Orbán Viktor a Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén 2013-ban. A miniszterelnök egy minapi levélben úgy fogalmazott: „A magyar holokauszt sem tekinthető másnak, mint az egész magyar nemzet tragédiájának”.

Szintén 2013-ban Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Zsidó élet és antiszemitizmus a mai Európában című, a Tom Lantos Intézet által szervezett budapesti konferencián arról beszélt: „A magyar állam is felelős volt a holokausztért”; és „a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket”.

Martonyi János külügyminiszter úgy fogalmazott: „A magyar holokausztot magyarok követték el magyarok ellen, az elkövetők és az áldozatok egyaránt magyarok voltak”.

A teljes cikk itt olvasható.