A honi zsidó “felekezetek önálló entitások”

Részletek a Breuerpress Heisler Andrással készített interjújából.

Nemrégiben utazott el Angela Merkel kancellár. Egy kerekasztal-beszélgetés volt az utolsó magyarországi programja, melyet a hazai zsidó szervezetekkel folytatott. Hogyan jött létre ez a találkozó? 

Kaptunk egy megkeresést a német nagykövetségtől, amelyben jelezték, hogy Merkel asszony magyarországi látogatásakor szeretne ellátogatni a Mazsihiszhez, és arra kértek minket, hogy ezen a megbeszélésen a többi zsidó felekezet, az ortodoxia, az EMIH és a két reformfelekezet is jelen lehessen.

Sokan úgy tudják, hogy ez az öt felekezet „nem él nagy barátságban”, ezek fényében, hogyan sikerült a megbeszélés?

Az érdekes volt, hogy mi magunk csak a megbeszélés végén konstatáltuk, hogy félórával túlléptük az erre szánt időkeretet, s azt is mondhatom, hogy mindenki jól érezte magát a saját bőrében. Nagyon érdekes, izgalmas beszélgetésre került sor.

Miről volt szó?

Alapvetően azokról a kérdésekről beszéltünk, amelyek mindegyik zsidó felekezetet egyaránt érintik. Ezért aztán különösebb konfliktusra nem került sor a beszélgetés folyamán, természetesen azért azt ki lehetett érezni, ezt Merkel asszony érzékelte is a beszélgetés során, hogy ezek a felekezetek önálló entitások Magyarországon.

Ha a nem mindig egységes hazai zsidó álláspontról beszélünk, Köves Slomó egy médiumban már beszélt a tárgyaláson elhangzottak egy részéről. Ön miként emlékszik erre?

Én tudom, hogy az EMIH vezető rabbija tisztában van az általa elmondottakkal. Ő ott egy projektről számolt be, ezt részletezte Merkel asszonynak, aki röviden reagált a főrabbi gondolataira. Utána természetesen haladtunk tovább a tárgyalással.

Ha jól tudom, ezt a felvetést a kancellárasszony egy tréfás válasszal „ütötte el”.

A felvetés maga az EMIH egy nagyon jó kezdeményezésére vonatkozott, a Zsidó mesékhez. Itt közéleti emberek, nem zsidók mondják el saját emlékeiket, történeteiket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a zsidósághoz. Köves Slomó azt javasolta, hogy ezt ki kéne terjeszteni a politikusokra is, így akár Merkel asszonyra. A kancellárasszony nagyon találóan azt felelte, hogy megvárná először a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor kisfilmjét.

A Tett és Védelem Alapítvány is terítékre került?

Az előzetes egyeztetések során én mindegyik felekezet képviselőjével tárgyaltam, próbáltunk egy forgatókönyvet kialakítani a beszélgetésre, hozzátartozik, hogy ez túlnyomó részben be is jött. Ennek egyik része volt, hogy Guba Gergely, a Szim Salom reformközösség elnöke, aki a TEV-nek aktív szereplője, beszámol a magyarországi antiszemita jelenségekről és az alapítvány felméréseiről, erre sor is került.

Ha röviden kéne értékelni ezt a látogatást, akkor hogyan foglalná össze?

Azt gondolom, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy a látogatásnak maga a ténye volt a legnagyobb hír. Hiszen az, hogy a kancellárasszony magyarországi programjába beiktatta a Dohány utcai zsinagóga meglátogatását, a Mazsihisz és a többi zsidó közösség meglátogatását, ez már önmagában is jelentős hírértékkel rendelkezik. Mindez azt jelenti, hogy Németországnak, Merkel kancellárnak az európai zsidóság sorsa rendkívül fontos, ezen belül kiemelten kezelik Kelet-Közép Európa és azon belül a legnagyobb, a magyar zsidó közösséget.

A közeljövőben Berlinbe utazik, mi az utazás célja?

Ott rendeznek egy a zsidó vezetőknek szóló konferenciát, az elképzelhető, hogy a mostani látogatás kapcsán, a kialakult személyes kapcsolatoknak köszönhetően egyéb tárgyalásokat is tudok majd folytatni.

Térjünk vissza a hazai ügyekre. A hírek szerint hamarosan létrejön a Sorsok Háza. Mit tud mondani a jelenlegi helyzetről?

Szinte pillanatokkal ezelőtt kaptam meg a Miniszterelnökségtől azt a közel 200 oldalas anyagot, amiben szerepel egyfajta koncepció, ám ezt még nem tudtam elolvasni. Információim szerint sokan mások is megkapták ezt a józsefvárosi projektet tartalmazó küldeményt. Miután nyilvánvalóan azzal a szándékkal küldték el, hogy azt tanulmányozzuk, majd véleményezzük, most erre kerül majd sor.

Mikorra tudnak a projektről véleményt mondani?

Szerintem nagyon gyorsan, egy-két héten belül, közben, miután eleddig semmilyen információnk nem volt a koncepcióról, elindítottunk egy belső gondolkodást is, nagyon remélem, hogy ez a kettő szinkronba kerül.

Ön, amikor a Mazsihisz elnöke lett, beszélt az átláthatóságról, a kommunikációról, valamint a XXI. századba átvezetendő zsidó közösségről, közéletről is beszélt. Rövidesen újra választások lesznek a hazai zsidó közéletben.

Az elmúlt másfél év, hiszen én egy rendkívüli elnökváltás miatt ezért az időszakért felelek, sok minden történt. Ebben az időszakban a Mazsihisz arculata, politikája, közéleti súlya drasztikusan megváltozott jó irányba. Én már ezért is eredményesnek tartom az elmúlt másfél évet. Én azt gondolom, hogy a közéletben mindenki számára világossá vált, hogy zsidó kérdésekben a Mazsihisz nem megkerülhető.

Részletezné ezt?

A véleményünkre odafigyelnek, még akkor is, ha ez éppen ellenvélemény, akkor is, ha ez történetesen konfliktust okoz. Nagyon sok területen, azokon is, amikről beszélt, transzparencia, korszerűbb eszközök, stb. már sikerült előrelépnünk. Már maga az a tény, hogy van átvilágítási anyagunk, az, hogy erre sokan hivatkoznak, helyesen, vagy helytelenül, de hivatkoznak, azt jelenti, hogy a gazdálkodásban egy sokkal átláthatóbb jövő rejlik.

Lehet tudni, hogy mikor lesznek a választások?

Még nincs dátum, én a szokások szerint úgy vélem, ez május tájékán történik majd meg.

Tud már kihívókról?

Informálisan tudok elnökjelöltekről, formálisan még nem.

Kik ők?

Miután még csak informálisan tudok róluk, így még nem történt kihívás, ám persze a zsidó közösség nem olyan nagy, hogy ne keringenének nevek. Ha jól tudom, akkor Feldmajer Péter gondolkodik az újrainduláson és a debreceni elnök, Horovitz Tamás is táplál elnöki ambíciókat.

A teljes interjú itt olvasható.