A holokauszt túlélők a génjeikben is átadják az átélt traumákat
Egy újabb kutatás támasztja alá az epigenetikus öröklődés teóriáját, ugyanis kimutatták, hogy a szülőket ért környezeti hatások befolyásolják a gyermekeik génállományát.
A következtetés a Rachel Yehuda vezette New York-i Mount Sinai kórház kutatócsoportja vonta le, akik 32 olyan zsidó férfit és nőt vizsgáltak, akiket náci koncentrációs táborokba integráltak, ott megkínozták őket, vagy szemtanúi voltak mások megkínzásának, esetleg rejtegették őket a második világháború alatt.
Nem csak a túlélők, hanem a gyermekeik génállományát is elemezték. Azt eddig is tudták, hogy a túlélők leszármazottjainál nagyobb az esélye poszttraumás stressz zavar kialakulásának, vagyis lelkileg magukban hordozzák a traumák utóhatásait, most viszont megtalálták az ezért felelős géneket is. A túlélők és leszármazottjaik génállományát összehasonlították olyan zsidó családok génjeivel, akik a háború alatt Európán kívül éltek.
A túlélőkben és a gyermekeikben a stresszhormon szabályozásáért felelős gének ugyanazon pontjaiban mutattak ki eltérést. Ez a módosulat viszont nincs meg a békében felnőtt zsidó gyermekek génkészletében.
„A gyerekekben mért génváltozások okai egyértelműen arra vezethetőek vissza, hogy a szüleik átélték a holokauszt borzalmait” – mondta Yehuda.
