A holokauszt helyi áldozatainak állítottak emlékművet Beregszászon

A deportálás után 72 évvel emlékművet állítottak Beregszász zsidó mártírjainak.

A holokauszt beregszászi áldozatainak neveit tartalmazó, jelentős részben a magyar kormány támogatásával készült emlékművet avattak kedden Beregszászon, a helyi zsidó lakosság deportálásának 72. évfordulóján.

A Zrínyi Ilona utcai zsinagóga udvarán felállított emlékmű avatási ünnepségén mondott beszédében Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: a magyar zsidóság a magyar nemzetpolitika integráns része, és integráns részei maradnak azok a zsidók is, akik a világ bármely részén élnek, még ha nem is beszélik a magyar nyelvet. Hozzátette, ennek jegyében a magyar kormány felelősséget visel azokért a páratlan zsidó kulturális értékekért, amelyek fennmaradtak Kárpátalján, ahol már nagyon kevés zsidó él. Magyarország ugyancsak támogatja kárpátaljai zsidó emlékhelyek létesítését, létesítmények felújítását – közölte. Emlékeztetett, hogy ennek a programnak a részeként avattak az elmúlt hetekben holokausztemlékművet az Ilosvához közeli Bilkén, és folyik jelenleg Nagyszőlősön a zsinagóga részleges felújítása.

Beszédében Weisz József, beregszászi származású amerikai üzletember, aki fontos szerepet játszott az emlékmű létrehozásában, hangsúlyozta: 1944 májusában Beregszászról több mint 10 ezer zsidó lakost deportáltak, akiknek legnagyobb része elpusztult. Mint mondta, az emlékműre közel négyezer áldozat, közte az ő több hozzátartozója nevét vésték fel. Kiemelte, hogy az emlékmű egy olyan hely, ahová mindig visszatérhetnek a világban szétszóródott beregszászi kötődésű zsidók, és egyben mementóul szolgál az utókornak, hogy soha ne ismétlődhessen meg a 72 évvel ezelőtti szörnyűség.

A holokauszt beregszászi áldozatainak emlékműve – amely fekete márványtömbökből álló fal, tetején Dávid-csillaggal, mellette menórával – Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotása. Létrehozását Magyarországon kívül támogatta az U. S. Comission for the Preservation of America’s Heritage Abroad, a Shalom Alapítvány Civil Szervezet, valamint számos magánszemély.

Beregszászon a II. világháború előtt több mint 10 és fél ezer főnyi zsidó népesség élt. 1944 májusában a városból és a környező falvakból 10 849 zsidó származású személyt hurcoltak el négy transzporttal, nagyobbrészt Auschwitzba, közülük 1945 után alig ezren tértek vissza.