“A holokauszt feneketlen mélység a német kultúra közepén”

A német államfő a bergen-belseni koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett ünnepségen azt mondta, nem tudja, miként történhetett meg a holokauszt egy annyira gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező országban, mint Németország, azt viszont tudja, hogy a történtek az emberi méltóság védelmére kötelezik Németországot.

A holokauszt a német kultúra közepén éktelenkedő “feneketlen mélység” és máig nincs válasz arra, hogy miként történhetett meg – mondta a német államfő vasárnap a bergen-belseni koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett ünnepségen.

Joachim Gauck a Németország nyugati részén fekvő, Hannover térségében kialakított egykori náci koncentrációs tábor területén álló emlékműnél mondott beszédében kiemelte: Bergen-Belsen megmutatta, hogy a holokauszt színterei nemcsak a nácik által elfoglalt távoli, kelet-európai régiók voltak, hanem a német kultúra “kellős közepe” is, így a bergen-belseni tábor vidéke, ahol a felvilágosodás nagyjai közé tartozó Leibniz és Lessing munkálkodott.

Hozzátette: nem tudja megválaszolni, miként történhetett meg a holokauszt egy annyira gazdag történelemmel és kultúrával rendelkező országban, mint Németország, azt viszont tudja, hogy a náci múlt az emberi méltóság védelmére kötelez.

Németország ahol csak tud, “véget vet az igazságtalanságnak” és akkor sem állhat tétlenül, ha nincsenek meg ehhez az eszközei. Ilyen esetekben tanúságtétellel kell hozzájárulnia ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az embertelenség. Úgy kell tennie, mint Anne Frank, aki a náci uralom alatt írt naplójával tett tanúságtételt – mondta Joachim Gauck.

A bergen-belseni lágerben 1941 és 1945 között több mint 70 ezren pusztultak el, ott halt meg a naplójáról ismert Anne Frank is 15 évesen, a felszabadulás előtt alig néhány héttel.

A koncentrációs tábort brit csapatok szabadították fel 1945 áprilisában. A háború végén Bergen-Belsen vált a legismertebb náci koncentrációs táborrá, mivel a felszabadítókkal érkezett forgatócsoport filmje elsőként mutatta be a világnak a lágereket.

Joachim Gauck beszédében köszönetet mondott a felszabadítóknak. Hangsúlyozta, hogy a brit katonák egy olyan “demokratikus kultúra követei voltak, amely nem az ellenség és a bosszú fogalmán alapult, hanem a jog uralmán és az emberi méltóságon”.

Az NDR regionális közszolgálati televízióban közvetített ünnepségen a nagyjából ezer vendég – köztük mintegy 70 egykori fogoly – előtt beszédet mondott Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke, aki felidézte, hogy Bergen-Belsen a háború után menekülttáborként működött tovább és sok zsidó lakója volt, akiknek révén “a zsidó nép feltámadt a holokauszt után maradt poraiból”.

Hetven év után viszont “ismét a pokol felé tartunk, amelyből egyszer már kiszabadultunk” – tette hozzá a WJC elnöke. Hangsúlyozta, hogy Európában ismét erősödik az antiszemitizmus, így Párizsban, Londonban vagy Koppenhágában már nem lehet az életveszélybe kerülés kockázata nélkül az utcára lépni kipában, a zsidó vallási előírások tiszteletét kifejező fejfedőben, és “szélsőjobboldali, neonáci csoportok nyernek parlamenti mandátumokat Magyarországon és Görögországban”.

Romani Rose, a Német Szintik és Romák Központi Tanácsának elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a szinti és roma közösség elleni holokauszt tényének elismertetéséért évtizedekig kellett küzdeni, most pedig ismét a bűnbak szerepébe szorítják a közösség tagjait. A kirekesztettek, elnyomottak, megbélyegzettek iránti részvét “rituális gesztusai nem elégségesek, a politikának, az igazságszolgáltatási rendszernek és a társadalomnak egyaránt kötelessége a fellépés az emberellenes és antidemokratikus cselekedetek ellen” – mondta Romani Rose. Hangsúlyozta, hogy “a rasszizmus és a populizmus nem csak a kisebbségek jogait veszélyezteti, hanem a demokrácia szíve ellen is irányul”.