“A holokauszt a legértelmetlenebb, legbrutálisabb pusztítás” – Politikusok a holokauszt emléknapon

Írta: MTI - Rovat: Belföld, Hírek - lapszemle

Élet menete – Takács Szabolcs: Zsidó honfitársaink tragédiája az egyik legsúlyosabb teher a magyar történelemben.

Takács Szabolcs államtitkár

A pusztán zsidóságuk miatt meggyilkolt magyar honfitársaink tragédiája az egyik legsúlyosabb teher a magyar nemzet történelmében, amelyet nem szabad elfelejteni – mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára az Élet menete rendezvényen az MTI-nek vasárnap.
 

Takács Szabolcs a holokauszt áldozataira emlékező séta egyik céljának nevezte a társadalmi tudatosság növelését. Ami a második világháborúban Magyarországon és Európa-szerte történt, arra nincs semmilyen mentség és az soha többet nem fordulhat elő – hangsúlyozta.

“A náci megszállók és a velük kollaboráló hazaárulók által meggyilkolt zsidó honfitársaink sorsa arra emlékezet minket, hogy nincs semmilyen megalkuvás a nemzet egységének megőrzésében és a gyűlölet elutasításában” – fogalmazott. A 20. század borzalmai után már nincs helye semmilyen ártalmatlan zsidózásnak sem a közbeszédben, sem a politikai beszédben.

“Közös felelősségünk van abban, hogy a jelen generációk és az utódaink, tanulva a múlt hibáiból és őszintén szembenézve a mögöttünk hagyott problémákkal és torzulásokkal, egy tudatos és felelős döntést tudjanak hozni a jövőt illetően” – hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva: ehhez nem csak egy közös megemlékezésre, hanem egy autentikus történelemszemléletre is szükség van.

Takács Szabolcs örömét fejezte ki, hogy ma Közép-Kelet-Európában az antiszemitizmus súlya fokozatosan csökken. Ezzel párhuzamosan azonban Európa nyugati felén felütötte a fejét egy újfajta antiszemitizmus, amely az európai zsidó-keresztény identitást fenyegeti – hívta fel a figyelmet. Emlékeznünk kell, ugyanakkor fel kell hívni a jelen generációk figyelmét is arra, hogy mi történik, ha az identitásunk veszélybe kerül, ha a gyűlölet veszi át a terepet – fűzte hozzá.

Az államtitkár felidézte: a holokauszt magyar áldozatainak emléknapját az első Orbán-kormány vezette be 2000-ben. A kabinet azóta is tudatos, megalkuvást nem ismerő zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus minden formája ellen – mondta.

Kásler: a holokauszt a világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztítása volt

Kásler Miklós miniszter

A világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztításának nevezte a holokausztot az emberi erőforrások minisztere a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott vasárnapi megemlékezésen, a budapesti Terror Háza Múzeum előtt.
“Történelmünk legsötétebb korszakai akkor következtek be amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, alapértékeiről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, önös, önző érdekei alapján maga veheti át a világ irányítását” – mondta Kásler Miklós.

A miniszter úgy fogalmazott, a véres huszadik században két diktatúra jött létre, amelyek emberek tízmillióit nyomorították meg és pusztították el: az internacionalizmus és a nemzeti szocializmus. Hangsúlyozta: az áldozatok mellett azokra is emlékezni kell, akik “emberek maradtak az embertelenségben”, és segítették, mentették az üldözötteket mindannyiunk példaképeivé válva.

Sorsuk azt bizonyítja, hogy ha az emberiség megtartja értékeit és cselekedeteinket a szeretet vezérli, képesek vagyunk “csodákat végrehajtani” a legszörnyűbb időkben is – jelentette ki.

Kásler Miklós kiemelte: meg kell ismertetnünk a következő nemzedékekkel a példaértékű hősök tetteit, mert csak így biztosíthatjuk, hogy “az emberiség ne térjen le az igaz útról”, ne vegyék át az irányítást újra az ember- és istentelen eszmék, és ne ismétlődjenek meg a huszadik század nagy tragédiái.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a zsidó hagyományokban és a zsidó vallásban – ezen keresztül a zsidó-keresztény civilizációban is – alapérték a történelmi emlékezet kötelessége.

Kitért arra: a Medián “antiszemitizmus attitűdre” vonatkozó, 2006-ban végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 14 százaléka gondolta azt, hogy nem is voltak gázkamrák, és 9 százalékuk szerint a holokauszt borzalmait a zsidók találták ki. Tizenegy évvel később, 2017-ben már a megkérdezettek 22 százaléka gondolta, hogy nem léteztek gázkamrák, és 17 százalékuk vélte úgy, hogy ezeket a borzalmakat a zsidók találták ki – mondta.

Köves Slomó rámutatott: a történelem borzalmaira való emlékezés, ha csupán teher, akkor sokszor a fordított hatást éri el. Azokra szerinte úgy és akkor érdemes emlékezni, “ha a vastag sötétségben meg tudjuk találni azokat a kicsiny lángokat”, amelyek saját személyes életünkben is példát, erőt, és morális tanítást tudnak adni. Erre említette példaként Ferenczy Bénit és feleségét, aki élete kockáztatásával – mások mellett – három tizenéves magyar zsidó kisfiút rejtett el Budapesten, megmentve életüket.

Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az MTI-nek elmondta: 2007-től emlékeznek meg évről évre emlékkoncerttel a holokauszt magyarországi áldozatairól, és azokról az életmentőkről, akik “átmentették lelkiismeretünket a huszonegyedik századba”. Az elmúlt években többek között Raoul Wallenberg, Mindszenty József, Slachta Margit, Salkaházi Sára és Karády Katalin példáját állították a figyelem középpontjába.

Az idei emléknapon Palya Bea és zenésztársai, valamint Fabényi Réka vezetésével az értelmileg sérült fiatalokból álló Parafónia Zenekar is fellépett.

támogatás