A Hamasz-alapító keresztény fia

Palesztinnak született az egyik Hamász-alapító fiaként, Izraelnek kémkedett, most pedig keresztényként él az Egyesült Államokban. Moszab Hasszán Juszef nem mindennapi életútjáról nemrég film készült (a Zöld herceg – A Hamász fia a csütörtökön kezdődött izraeli filmhét egyik nagy sikerének ígérkezik), ő maga pedig 2010-ben könyvet írt a kalandjairól. Az Origónak nyilatkozva Juszef beszélt a Hamász és az izraeli titkosszolgálat működéséről és hibáiról, a beszervezéséről, személyes bosszúvágyáról, de válaszolt arra is, hogy megérte-e hátat fordítani a családjának. 

 

A könyve szerint az első igazán erős élmények az 1987-es első intifáda alatt, kilencévesen érték. Akkori fejjel mit fogott fel az apja által is alapított mozgalom tevékenységéből?

Nem sokat, ugyanis ez egy titkosan működő szervezet. A térnyerését persze tapasztaltam.

A Hamász az ön szűkebb hazájában, Ciszjordániában nem olyan jelentős, mint Gázában. Hogyan kommunikál a két oldal?

Ciszjordániában is befolyásosak, Gázában inkább az erőszakkal tűnnek ki. Az övezet ugyanis sokkal sűrűbben lakott – gyakorlatilag egy menekülttábor –, az emberek pedig sokkal szegényebbek. A gázai vezetés mentalitása sokkal keményebb, kevésbé pragmatikusak, mint Ciszjordániában.

Mint jelent az, hogy a ciszjordániai Hamász pragmatikus?

Rugalmasabbak, olvassák és értik a valóságot. De ne feledje, most a Hamászt hasonlítom össze önmagával: mindkettő sós, csak az egyik nem annyira. De ettől még a Hamászról beszélünk.

Mikor érezte azt először, hogy valami nincs rendben velük?

1996-ban, amikor bebörtönöztek, és azt láttam, hogy a hamászosok a saját embereiket kínozzák brutálisan, és megölik őket. Láttam a merev arcukat, és azt kérdeztem magamtól, hogy „mi az ördög ez”?

Vagyis csalódott abban a mozgalomban, amelyikben az egész családja hitt?

Inkább sokkolt, mert addig apámon keresztül láttam a Hamászt, ő pedig nagyon közel állt hozzám. De amikor megtapasztaltam mindezt, elkezdtem kérdéseket feltenni magamnak. És nem egy-két napig: tizenhat hónapot ültem, és nap nap után láttam a kegyetlenkedésüket. Ez nemcsak gondolkodásra késztetett, hanem komoly döntések elé is állított.

Akkor még egyszer: a hamászos foglyok a saját társaikat kínozták egy izraeli börtönben?

Igen.

Hogy lehet az, hogy az ellentmondásokat a kortársai közül csak ön vette észre?

Ha hiszi, ha nem, nem hibáztatom őket, hiszen félelemben éltek. A bebörtönzött, megkínzott – de mégis hallgató – felsővezetőket viszont nem értettem. Abból, hogy nem szóltak semmit, arra következtettem, hogy még őket is akármikor izraeli kollaboránsnak minősíthetik. Vagyis ők is féltek. Persze én sem szóltam, de azáltal, amit láttam, fordulóponthoz érkeztem.

Mi a Hamász motivációja? Izrael ugyanis azt állítja, hogy az egyetlen cél a zsidó állam elpusztítása, míg a másik oldal propagandája a palesztin területek jogtalan megszállására „húz fel” mindent. Van egyáltalán helytálló narratíva?

Vegyük ki ebből Izraelt! Ebből következik, hogy a tevékenysége nemcsak palesztin területekre, hanem a határokon túlra is kiterjed. Semmi titok nincs ebben, ez a Hamász – és a Muszlim Testvériség – leírt céljai között szerepel. A „testvérek” például apámat is arra ösztönözték, hogy a palesztinügyet használják fel a céljaikhoz. És egy olyan megosztott, szegénységben és menekültsorban élő nép, mint a palesztin, erre tökéletesen alkalmas, a Hamász ezért is érhetett el gyors sikereket.

Ha politikai szervezetként működnének, mint például a Palesztin Felszabadítási Szervezet, akkor lehetne velük tárgyalni. De mivel ideológiai alapon működnek, és nem ismernek el semmilyen politikai határt, a legtöbb, amit a 1967-es határokért adnának, egy 15 éves tűzszünet lenne. Mielőtt a Hamász megjelent, a palesztinok normális emberek voltak, de ez az ideológia rákos sejtként terjed, és folyamatos erőszak formájában ölt testet, remény nélkül hagyva az embereket. Egy egész társadalmat térítettek el, és szerintem már túl késő ezt visszafordítani.

Ugorjunk vissza a börtönévekre, hiszen az ön története ott kezdődött: beszervezte az izraeli belbiztonsági szolgálat, a Sin Bét. Hogyan?

A Sin Bét folyamatosan embereket próbál beszervezni, én pedig az egyik célpontjuk voltam. Nagyon frusztrált és reményvesztett voltam, amikor bejöttek hozzám, bosszút akartam állni.

A teljes cikk itt olvasható.

Kapcsolódó cikk: Iszlamisták elleni összefogást hirdetett a “zöld herceg”