A ferihegyi merénylet
A Szovjetunióból a kilencvenes évek elejéig kivándorolt mintegy másfél millió zsidó közül 421 ezer magyar közvetítéssel jutott el ősei földjére. 1991. december 23-án nagy riadalmat okozó hír járta be a hazai és a világsajtót: robbantásos támadás ért egy Oroszországból Izraelbe kivándorló zsidókat szállító autóbuszt a Ferihegyi repülőtérre vezető 4-es úton.
Mivel Izrael és a Szovjetunió között sem diplomáciai, sem légi kapcsolat nem volt, megoldást kellett keresni az országot elhagyni szándékozó zsidók kiutaztatására. 1989 márciusában Magyarország és Izrael megállapodást kötött (még a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt) a „közlekedési kapcsolatok” fejlesztéséről. A Malév és az El Al gépei ettől kezdve hetente kétszer szálltak föl a Ferihegyi repülőtérről. A menetrendszerű járatokat hamarosan charterjáratokkal bővítették.
1990. március 15-én az Iszlám Dzsihád Palesztina Felszabadításáért a következő közleményt juttatta el az Al Nahan nyugat-bejrúti szerkesztőségébe: „A szovjet zsidók bevándorlása a legveszélyesebb a népünk elleni összeesküvések közül, mivel megerősíti Izrael államot, és Palesztina területén kívánja tömöríteni a világ zsidóságát. Népünk nem nézheti tétlenül, ölbe tett kézzel ezt az összeesküvést, hanem megfelelő intézkedéseket fog tenni a szovjet zsidók bevándorlásának megakadályozására, a szállításban közreműködő légitársaságok repülőgépei, irodái, valamint a tranzit célját szolgáló repülőterek közvetlen célpontjaink lesznek.”
A szervezet egy hét türelmi időt adott a légitársaságoknak. Jahoda Lajos, a Malév akkori vezérigazgatója a fenyegetés hatására nem kis bonyodalmat okozva leállította az Izraelbe irányuló utasszállítást, miközben zsidók százai toporogtak érvényes menetjeggyel a repülőtéren vagy a leningrádi pályaudvar peronján, útban Budapest felé.
A magyar kormány meglepő bátorságról tett tanúbizonyságot, amelyben talán lehetett némi szerepe az amerikai és izraeli diplomáciai offenzívának is. A közlekedési miniszter, Derzsi András „röptette” Jahodát, és így, a biztonsági intézkedések szigorítása mellett tovább folytatódott a kivándorlás Magyarországon keresztül. Jóval később azért kibújt a szög a zsákból: a Malév igazgatójának nyomós oka volt ezzel az ürüggyel leállítani a forgalmat, mivel a menedzsment három vezetője a magyar titkosszolgálat igazgatóhelyettesével szövetkezve éppen egy amerikai légivállalat létrehozásán fáradozott, és ennek a cégnek akarták átjátszani a lehetőséget a szovjet zsidók „exportjából” származó komoly bevétel reményében – legalábbis a The Jerusalem Post szerint.