A csodarabbi és az ingatlanárak

A 24.hu nagy riportban mutatja be a Bodrogkeresztúri haszid zarándoklat összetett kérdését.

Részlet a riportból:

A bodrogkeresztúri csodarabbi sírjához látogató zarándokok száma néhány éve lépte át a szimpla falusi turizmus határát. Azóta jelennek meg időnként cikkek a zarándokokról, és arról, hogy egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei faluban fővárosi szintre emelkedtek az ingatlanárak, annak ellenére, hogy ugyanúgy az elöregedés és az elnéptelenedés jellemző rá, mint az ország és különösen a keleti országrész szinte valamennyi kistelepülésére.

Amikor Joseph Weinbergert arról kérdezem, hogy miért látogatnak az utóbbi időben egyre többen Bodrogkeresztúrra, miért mostanában kezdték el felvásárolni külföldiek a falu házait, azt feleli, azért, mert ennek most jött el az ideje. Az olcsó repülőjáratok miatt egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy elzarándokoljanak a sírhoz és most már vannak a faluban a szigorú vallási előírásoknak megfelelő tisztálkodási lehetőségek, valamint kóser ételeket és italokat kínáló zarándokszállások.

A temetőből kilépve bekopogtatunk az őrbódéba. Vidám, középkorú férfi dugja ki mosolygós arcát az ajtón. Amikor meglátjuk, hogy egy Reb Sájele Steiner arcképével díszített pólót visel, mi is mosolyogni kezdünk. Babolcsi Pál úgy emlékszik, tíz-tizenkét éve kezdett el felpörögni Bodrogkeresztúron a nagyüzemi zarándoklat. Előtte is jöttek néhányan, de akkor még nagyon más körülményekkel találkoztak.

„Alig vezetett út ide fel, minden csupa gaz volt, a temető nem volt bekerítve, nagyon elhanyagolt volt a környék. Most nézzék meg, milyen rend és tisztaság van. A sírok fölé emelt épületben van fűtés, légkondi, itt vannak a mosdók. A csodarabbi amerikai leszármazottai, a Rubin család csinált itt mindent, én is az ő alkalmazásukban állok. A hét hat napján nonstop nyitva vagyunk, csak sábeszkor, péntek estétől szombat estig vagyunk zárva.”

Babolcsi Pál azt mondja, százas nagyságrendben érkeznek a látogatók naponta, a hét első felében kevesebben, a másodikban többen. Sokan jönnek Angliából, Belgiumból, Amerikából, de Argentínából és Uruguayból is. A jó kedélyű temetőőr akivel csak tud, vált néhány szót.

Nemrég járt itt egy idősebb, dél-amerikai házaspár. Azt mondták, azért utaztak át a fél világon, mert van már három lány unokájuk, és végre egy fiút is szeretnének.

Amikor Babolcsi Pált arról faggatjuk, hogyan élik meg a helyiek a megélénkült zarándokforgalmat, azt mondja, bár ő Tokajban él, de azt azért hallja, hogy vannak, akiknek nem tetszik.

„Általában a szemetelésre panaszkodnak, de ha valaki végigmegy az utcán, látja, hogy ennek nem sok alapja van. Nem mondom, a rabbiház környékén, ahová mindenki megérkezik, előfordul néha, de folyamatosan takarítunk, csakhogy túl sok ember után nem lehet tökéletesen. Valójában az lehet a bajuk, hogy nem igazán tudnak pénzt keresni a vendégeken, hiszen ők csak kóser ételeket és italokat fogyasztanak. Pedig sokan járnak jól így is, hiszen a zarándokok ellátása sokaknak biztosít munkát.”

Kovács Julianna ingatlanközvetítő azt mondja, van alapjuk a híreknek, melyek szerint egymillió forintos négyzetméteráron kelnek el ingatlanok a zsidó zarándoklat felpörgése miatt Bodrogkeresztúron, de a valós kép ennél összetettebb. Megnézünk vele egy eladó házat, amely olcsónak ugyan nem mondható, de nem tűnik kiemelkedően túlárazottnak sem.

„Körpanorámás telek, két garázs, plusz melléképület, a zöld kapun túl ezer négyzetméternyi kert tartozik a házhoz. A ház nem tipikus kádárkocka, újabb, kétszintes, összesen 143 négyzetméter. Bent minden új: a konyha, a fürdőszoba, a nyílászárók. A tulajdonosok csak a régi hajópadlót hagyták meg, mert tetszett nekik, szerintem is jól néz ki. Ezt 79,5 millióért hirdetjük, ha csak a ház alapterületével osztjuk le, alig több mint félmillióra jön ki, szóval messze vagyunk azért a Budapesten tipikus egymilliós négyzetméterártól.” Bár Bodrogkeresztúr valamivel tényleg drágább a környező falvaknál, Kovács Julianna szerint még a félmilliós négyzetméterár sem tipikus a faluban. Sokan hirdetnek úgy házakat, hogy nem minden áron akarják eladni, de ha kapnak rá egy jó ajánlatot, miért ne! Ezt a házat egy anya és a fia dobta piacra, kettőjüknek túl nagy, elköltöztek egy kisebbe. Három hónapja hirdették meg.

Érdeklődés van, vásárló nincs. A gazdasági helyzet, az infláció miatt szinte befagyott a piac. Korábban hét-nyolc eladásom volt havonta, most jó, ha van kettő. Tagja vagyok a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének, felhívtam őket, hogy segítsenek, mondják már meg, mit csinálok rosszul. Az válaszolták, ha egy eladásom is van, már összetehetem a kezem, mindenki áll és vár.

Bodrogkeresztúr tipikus elöregedő falu. A legközelebbi nagyvárosoktól, Miskolctól és Nyíregyházától is jó ötven kilométernyire fekszik, ami már inkább szól a költözés mellett, ha valaki nem talál helyben munkát. Kassa nyolcvan kilométer, vagyis az alacsonyabb árak és a gyenge forint miatt Magyarországra költöző, de dolgozni hazajáró szlovákoknak már túl messze van. A határ mentén, Gönc környékén ők hajtják fel az ingatlanárakat: 60-70 millió forintnak megfelelő összegért adják el a kassai panellakásaikat és húsz percnyi autóútra olyan kertes házakat kapnak, amilyet otthon sohasem tudnának megvenni.

Teljes cikk