“Clara Royer eredeti témakört választott”
Február 11-én és 12-én két díj is gazdára talál a Párizsi Magyar Intézetben: a magyar-francia fordítóknak járó Nicole Bagarry-Karátson díj és a Magyarországgal kapcsolatos kutatásért járó Prix Hungarica.
A Nicole Bagarry-Karátson díjat Karátson Endre alapította elhunyt felesége, Nicole Bagarry-Karátson, a kiváló fordító emlékére azzal a céllal, hogy bátorítsa a magyar irodalmi művek franciára fordítását. Az elismerést – és az ezzel járó 2000 eurót – 2009-ben Georges Kornheiser, francia író és műfordító nyerte el, százötven Ady vers formahű és hiteles francia fordításáért. Az ezért járó díjat ünnepélyes keretek között február 11-én veheti át a Párizsi Magyar Intézetben.
A Prix Hungaricát 2004-ben, Magyarország európai uniós csatlakozásának alkalmából alapította a Párizsi Magyar Intézet Baráti Köre, hogy felkeltse, illetve erősítse a francia diákok érdeklődését Magyarország iránt. A 3000 eurós díj azon tanulókat hivatott jutalmazni, akik – a francia oktatási rendszer keretein belül – Magyarországot választották kutatási témakörükként.
Idén sem volt könnyű dolga a szakemberekből álló zsűrinek, amelynek tagja volt többek között Nikicser László, Magyarország párizsi nagykövete, Francois Nicoullaud, Franciaország volt magyarországi nagykövete és a Párizsi Magyar Intézet Baráti Körének elnöke, Alexandre de Takacsy bankszakember, Eötvös Péter zeneszerző és Elisabeth du Réau, a Sorbonne történelemtanszékének professzora is.
A négy párizsi és egy marseilles-i egyetem tanulói különböző témakörökben – történelem, irodalom, nemzetközi projektmenedzsment – pályáztak. A díjat végül Clara Royer, a Párizs IV egyetem Közép Európai Tanulmányok tanszékének volt tanulója nyerte.
“Clara Royer eredeti témakört választott” – nyilatkozta Elisabeth du Réau, a Sorbonne történelemtanszékének professzora, a zsűri tagja. “Tézisének témája a zsidó származású magyar írók identitáskeresése és asszimilálódása a magyar társadalomba a Trianon utáni időszakban. A szerző az 1920 és ’41 közötti két évtized zsidó származású íróinak – többek között Zsolt Bélának, Sós Endrének, Komlós Aladárnak és Fejtő Ferencnek – irodalmi munkásságát vizsgálta. Az ő valóságukon keresztül pedig Magyarország, illetve Szlovákia és Erdély magyarok lakta részének történelmét egészen a holokausztig.”
A 28 éves nyertes summa cum laude minősítéssel védte meg 2001-ben leadott tézisét. Clara Royer a Prix Hungarica díjat február 12-én veheti át a Párizsi Magyar Intézetben.
