Egyiptom és Törökország – két eltérő paradigma
A Jerusalem Post elemzése megállapítja: hasznos összevetni azokat az elkülönülő utakat, melyeket a közel-keleti térség két fontos, sőt, kulcsfontosságú állama bejár manapság; Egyiptomról és Törökországról van szó.
Forrás: Globusz.net
Egyiptom jó úton halad afelé, hogy visszaszerezze vezető szerepét az arab világon belül, ezzel szemben a török politikai elit – és nyilvánvalóan a kormányzat – esélyes arra, hogy elveszítse eddigi befolyását, s így megszűnjön az iszlám világ megkerülhetetlen szereplője lenni.
Izrael gázai katonai akciója során Egyiptom nem csak a megoldás kulcsát jelenti több nemzetközi problémában, de ez az egyetlen olyan ország, mely kellő nyomást tud gyakorolni mind a Hamászra, mind pedig Izraelre. E pozíció előnyei máris visszatükröződnek a különböző arab államok magatartásában, melyek Kairóra ismét, mint vezető arab hatalomra tekintenek. Izrael sem kerülheti meg Egyiptomot, hisz egyedül ez utóbbi képes arra, hogy hatékonyan megfékezze a Hamász fegyvercsempészéseit a Philadelphi korridoron keresztül.
Ráadásul Kairó azon arab államok hallgatólagos szövetségének a vezető erejévé vált az utóbbi időben, mely szövetség alternatívát kínál a Teherán és Damaszkusz jelentette szélsőséges politikával szemben. Washington pedig, mely kiutat próbál találni a Bush által képviselt politikai egyoldalúságból, minden bizonnyal maga is örömmel fedezi majd fel azokat az előnyöket, amelyeket Kairó – és kizárólag csak Kairó – képes az arab országok közül felmutatni.
Mindezzel szemben mi jellemzi Törökországot? Az atatürki szekularizált állam lebontása nagy erőkkel folyik, és a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) politikája egyre közelebb sodorja az országot és a népet a radikális iszlamista csoportokhoz. A Jeruzsálemben megjelenő napilap egy ismert török politikai elemzőt, Soner Cagaptayt idézi, aki kijelentette: „Gyakorlatilag pontosan 70 évvel Kemal Atatürk halála után, Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök végre egyenes választ adott arra a kérdésre, hova is tartozik szerinte Törökország. Semmiképp sem a Nyugathoz.”
Riasztó sok török számára, hogy Európában is egyre többen akadnak, akik mindenképpen az Unió határain kívül akarják tudni Törökországot, és mintha a hatalom érdekelt lenne abban, hogy ez a benyomás meg is erősödjék.