A fiatalok gondolkodása sokszor előítéletes, kirekesztő

Élesebb versenyben kell helyt állniuk, több bukást kell feldolgozniuk, nyitottabbá, rugalmasabbá kell válniuk a mostani fiataloknak, mint a korábbi generációknak. Ebben segítené őket a most elkészült, 15 évre szóló Nemzeti Ifjúsági Stratégia.

Forrás: Népszabadság

 

A fiatalokból egyre később lesznek „igazi felnőttek”, nem csak Magyarországon, hanem egész Európában. Később fejezik be a tanulást, később kezdenek el dolgozni, később házasodnak és később vállalnak gyereket (már ha egyáltalán megteszik). Egy 2006-os adat szerint a 18 és 29 év közötti magyar nők 73 százaléka még gyermektelen. A fiatalok kétharmada a szüleivel él, 9 százalékuk még azután is, hogy saját gyereke született.

A magyar 15 évesek olvasási készsége jóval az OECD átlag alatt van, a diákok negyede alapvető készségekkel sem rendelkezik, csak harmaduk beszél valamilyen szinten egy nyelvet. Az oktatás és a munkaerőpiac nem összehangolt, egyes területeken túlképzés, máshol alulképzés van, a versenyképes, alkalmazható tudás megszerzése nem mindenkinek biztosított.

Uniós összehasonlításban nagyon alacsony a magyar fiatalok részvétele a munkaerőpiacon. 15 és 24 év között például csak 26 százalékuk próbálja ki magát a munkában, az unióban ez az arány 45 százalék. Pedig a munkaadók épp ezt hiányolják a legjobban a pályakezdőknél: a tapasztalatot.

Rendkívül alacsony a vállalkozó fiatalok aránya, csak 3 százalék az uniós 15 százalékkal szemben. A budapesti fiatalok 24 százaléka, a vidékiek 34 százaléka volt már munkanélküli. 2000-hez képest megtriplázódott a pályakezdő diplomás munkanélküliek aránya. A kedvező családi háttér még mindig nagy szerepet játszik abban, hogy ki hogyan tud elhelyezkedni.

Egyre nagyobbra nyílt a kulturális olló is a fiatalok között, mindössze tizedük jár múzeumba, színházba, koncertre. Moziba is alig harmaduk. Könyveket, újságokat is csak ennyien olvasnak, viszont napi 2-3 órát töltenek a tévé előtt, hétvégén pedig közel 4 órát. Rendszeresen mindössze három százalékuk sportol, egyre többen kövérek vagy túlsúlyosak. A diákok negyede iszik vagy drogozik. A tizenévesek negyede rendszeresen dohányzik.

A fiatalok nem bíznak a döntéshozókban, úgy érzik, gondjaik nem kapnak helyet a politikában. Vagy közönyösek a társadalmi problémák, a közélet iránt, vagy „az önkifejezés szélsőséges, demokratizmus határait súroló megnyilvánulásait választják”. Gondolkodásuk sokszor előítéletes, kirekesztő – íme csak néhány, a fiatalokat érintő adat és probléma abból a több tucatból, amit a Nemzeti Ifjúsági Stratégia nemrég elkészült tervezete sorol fel. (Az adatokat különböző reprezentatív felmérésekből emelték át.) A 15 évre szóló stratégia nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy alapjaiban változtat az a 12 és 29 év közötti generáció helyzetén.

Az előzmények még 2001-re vezethetők vissza, amikor az EU illetékes bizottsága kimondta: olyan mértékben változtak meg a fiatalok körülményei, lehetőségei és feladatai, hogy a tagországoknak új programokat kell kidolgozniuk, hogy segítsék őket alkalmazkodni a megváltozott elvárásokhoz.

– Magyarországon most készült el a stratégia, ami hamarosan kormány elé kerül, majd a tavasszal a parlament is szavaz róla – mondja Rauh Edit, a szociális tárca államtitkára. Tisztában vannak azzal, hogy nem lehet egyik napról a másikra megoldani az oktatás, a foglalkoztatás, az esélyegyenlőség problémáit. Azt mondja, a stratégia irányt mutat a kormányoknak, a konkrét terveket pedig kétéves cselekvési programokban határozzák majd meg.

Ami a forrásokat illeti: még nem számolták ki, hogy menynyibe kerülhet a stratégia kormányokon átívelő megvalósítása. Az biztos, hogy egy részét uniós forrásból fedeznék. Rauh Edit szerint a stratégia szükségességéhez nem fér kétség. – Nagyon nehéz feladatok várnak a mai fiatalokra, egzisztenciájukért élesebb versenyben kell küzdeniük, mint például a negyvenesötvenes korosztálynak, ehhez pedig a lehető legtöbb segítséget meg kell adnunk nekik – tette hozzá.

– Újfajta sebezhetőségek jelentek meg a fiatalok életében – mondja Jancsák Csaba ifjúságszociológus. A kutató szerint a szüleik, de még a mai negyvenesek is egyszerűbb utat jártak. – Iskolások voltak, aztán dolgozni kezdtek, lakásigénylést adtak be, házasodtak, gyerekük született. Ez már nincs így – mondja. Jancsák szerint ez átalakult úgynevezett választásos életrajzzá, vagyis: minden pillanatban dönteni kell. Ráadásul senkinek nem biztos az állása, a tanulást sem lehet abbahagyni, hanem odavissza kell lépkedni a munka és az iskola világába.

– A fiatalok élete folyamatos bukásokból és újrakezdésekből áll, ezért a küzdenitudás, a rugalmasság sokkal fontosabb lett, mint korábban – teszi hozzá. A másik jelentős változás, hogy az ifjúság megbecsült fogyasztó lett. Ez azt is jelenti, hogy aki épp nem tud fogyasztani, értéktelennek érzi magát.

Jancsák Csaba hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti azt, hogy a mai fiataloknak nehezebb lenne, mint a szüleiknek vagy a nagyszüleiknek. – Most új elvárások vannak, ezekhez kell alkalmazkodni, és ebben az országoknak segíteniük kell a fiataljaikat. A kutató pozitív példaként a skandináv országokat említi. – A közösségi terek fejlesztésével például elejét vették, hogy a tizenévesek a számítógép előtt töltsék a szabadidejüket. Ezzel hozzájárultak a nagyobb kapcsolati tőkéjükhöz, ahhoz, hogy nyitottabbak legyenek – mondja.