Felújítják Haifa egyik jelképét

Írta: MTI-OS - Rovat: Hírek - lapszemle

Izrael egyik leglátogatottabb helyét, a haifai bahá’í kertek központi épületét, a Báb sírszentélyét 2009 januárjától kezdik felújítani. A Világörökség részének nyilvánított, aranyozott kupolával ellátott szentély a Kármel-hegyen található, az 1 km hosszan elnyúló, 19 varázslatos teraszon elterülő kertben.
 

Forrás: MTI-OS

 

Haifa egyik jelképe lett a Báb szentélye, mely 1953-ra épült fel teljesen, és mostanra szükségessé vált a felújítás. A négy évig tartó munkálatok során megerősítik az épület szerkezetét a földrengések ellen, kicserélik a vasból készült dekorációs elemeket rozsdamentes acélra, restaurálják a faragott köveket, kicserélik az elektromos vezetékeket, és elvégzik a kupola felújítását is.

A Báb szentélye az emberiség és a vallások egységét szimbolizálja: több építészeti stílus jegyeit viseli. A szentélyt alulról és felülről 9-9 teraszon lévő kert övezi, melyek hasonlóak, de nem egyformák. A híres kertek általában vagy csak szigorúan szimmetrikus franciakertek, vagy csak szabálytalan angolkertek. A bahá’í (perzsa) kertben viszont ezek egysége jelenik meg: a központi lépcsősor mentén franciakertben gyönyörködhetünk, melyet a kert szélén angolkert vált fel fokozatosan.

Az 1 km hosszú teraszok alatt két városi út is áthalad, de a rajtuk átvezető hidak oly szélesek, hogy nem törik meg a kert egységét. Újdonság a kertépítészetben, hogy a járdák egy része összetört égetett agyagcseréppel fedett – a vörös szín jól mutat a virágokkal.

A Bahá’í Világközpont többi épülete nem nyomja el a kertet, mivel épületei nem magasodnak két emeletnél magasabbra. A föld alatt lévő összes szintjét természetes fény világítja meg. Ritkaság kertépítészetben, hogy az idős fákat meghagyják vagy visszaültetik az eredeti helyükre egy ilyen mértékű kertrendezés során.

A központi lépcsősor mentén végig víz csörgedezik, mely elnyomja a város zaját és kellemesebb mikroklímát teremt. Az öntözött kert a madarak és más állatok lakóhelyévé is vált.A mai szépségében látható kertet 2001 májusában adták át. A bahá’í hit előhírnökét, a Bábot 1850-ben, Tabrizban, Iránban végezték ki. A vallás követőinek véres üldöztetéséről 1852-től a korabeli magyar lapok is beszámoltak. A Báb földi maradványait 1909-ben helyezték nyugalomra mostani helyén. 2008-ban az UNESCO a Báb sírszentélyét és Bahá’u lláh Akkóban található sírszentélyét, illetve a hozzájuk tartozó kerteket a Világörökség részévé nyilvánította. A forró nyári hónapok kivételével a szentély továbbra is látogatható lesz mind a turisták, mind pedig bahá’í zarándokok részére. A kertek és a szentély ingyenesen látogathatók, építési és fenntartási költségeiket a bahá’iok önkéntes adományaiból fedezik. A bahá’í hit nem fogad el külső adományokat.
 

támogatás
[popup][/popup]