Átrendeződő hatalmi viszonyok a Közel-Keleten
A jeruzsálemi lap elemzése a Hamász nevű terrorszervezet által Gázából indított újabb, Izrael elleni támadásai kapcsán megállapítja: a krízis csak felszíni tünet, ami az iszlám államok közötti mély megosztottságot tükrözi.
Forrás: Globusz.net, The Jerusalem Post
Egyre inkább kirajzolódik egy frontvonal, melynek egyik oldalán Egyiptom és Szaúd-Arábia áll, míg a másikon Irán és Szíria. Az Irán vezette „koalíció” legfőbb stratégiai célja Izrael megsemmisítése, vagyis az úgynevezett „muqawamma” (ellenállás), melynek szellemében az ország és szövetségesei erőforrásokat gyűjtenek egy kiújuló konfliktusban való részvételhez.
Velük szemben olyan arab államok állnak, melyeknek elemi érdeke a mai status quo fenntartása, és bár radikális lakosságuk csillapítására maguk sem riadnak vissza az éles Izrael-ellenes retorikától, távol áll tőlük, hogy annak megfelelően is cselekedjenek. Ezeknek az államoknak a politikáját ugyanakkor – szemben Iránnal és Szíriával – a Nyugat-orientáció jellemzi.
A Hamász a Gáza-övezetben a teheráni konfrontatív politika készséges eszköze, mely egyszerre intéz kihívást a zsidó állam, a mérsékelt politikát folytató Egyiptom, valamint a palesztin megbékélés, azaz a Palesztin Nemzeti Hatóság (PNH) jelenlegi vezetése ellen. Nem véletlen, hogy a terrorszervezet 2007. novemberben történt hatalomra kerülését Kairó nagy aggodalommal vette tudomásul, és azóta is aktív politikával igyekszik helyreállítani a palesztin egységet, mely csökkenthetné a Hamász befolyását a térségben, minthogy a palesztinok többsége az ellenlábas és békére törekvő Fatahot támogatja.
Idén novemberben Kairó hozta tető alá azt a megbeszélés-sorozatot, melynek célja volt a Hamász visszahelyezése a PNH-struktúrákba, illetve újjáélesztése az izraeli-palesztin párbeszédnek. Ez a forgatókönyv azonban nem egyeztethető össze Irán politikai céljaival, így csak idő kérdése volt, mikor kezd újabb támadásba a Hamász, ami Izraelt nyilvánvalóan ellenlépésekre kényszerítheti, így aztán újra kezdődhet a konfrontáció.
Az izraeli biztonsági szervek már jó ideje birtokában vannak azoknak az információknak, melyek egyértelműen bizonyítják: a Gáza-övezet fiataljai közül már több százan tették már meg az utat Egyiptomon és Szírián át Iránba, ahol a zsidó állam elleni gerillaharcra kaptak speciális kiképzést. Azt követően, hogy Ismail Haniyeh, a Hamász vezetője 2006. decemberében Teheránba látogatott, a perzsa állam azonnal 250 millió dollárt fizetett, hogy a szervezet újraszervezhesse struktúráit az iszlamista miniállamban.
A helyzet kiélezett voltát mutatja az is, hogy az eddig a színfalak mögött zajló vita a szembenálló két iszlám államcsoport között ma már a nyilvánosság előtt zajlik. Nemrég Muhammad Ali Ibrahim, egyiptomi képviselő és a kormányhoz közelálló Al-Gumhouriyya című lap főszerkesztője ezt írta vezércikkében: „Szíria politikája egyáltalán nem szolgálja a palesztinok ügyét, sokkal inkább Iránét. Feladva arab identitását, Szíria arany tálcán kínálta fel a régiót Teheránnak.”
