„Sok esetben a politikai akarat hiánya akadályozza az igazságszolgáltatást”

Írta: Népszava - Rovat: Hírek - lapszemle

Rossz osztályzatot kapott Magyarország – több más állam mellett – a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központtól a szervezet 2008-as jelentésében, amelyben a náci háborús bűnösök felkutatására és felelősségre vonására vonatkozó erőfeszítéseket értékelték.
 

Forrás: Népszava

 

 

Leminősítette Magyarországot a Wiesenthal Központ

A 2007. április 1-jétől 2008. március 31-ig tartó időszakra vonatkozó, A-tól F-ig osztályozó jelentés (ahol az „A” a legjobb kategória) először sorolta a bukást jelentő F-2 kategóriába Magyarországot, amely 2005-ben legjobb európaiként még B osztályzatot kapott. A leminősítés oka, hogy nem vonták felelősségre Képíró Sándor volt csendőrtisztet, aki a gyanú szerint 1942. január 23-án aktív szerepet játszott több száz civil újvidéki lemészárlásában.

„Leminősítést” kapott Magyarország a náci háborús bűnösöket felkutató intézettől, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal Központtól. A szervezet 2008-as jelentésében A-tól F-ig osztályozta az országokat. Az A kategóriába azok az országok tartoznak, amelyek mindent elkövettek azért, hogy felfedjék és leleplezzék a náci háborús bűnökkel gyanúsított személyeket. A Wiesenthal Központ többek között az Egyesült Államokat sorolta ide. Magyarország a legrosszabb, F-2-es osztályzatot kapta, ami azt jelenti, hogy az állam „elégtelen munkát végzett” a feltételezett háborús bűnösök felelősségre vonásával kapcsolatban.

A jelentés Magyarország kapcsán kiemelte Képíró Sándor több éve húzódó ügyét. A Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója, Efraim Zuroff szerint Képíró Sándort 1946-ban a Népbíróság elítélte háborús bűnök elkövetése miatt, ami azonban hivatalosan nem bizonyítható. Ahogy arról lapunk korábban már beszámolt, a központ azzal gyanúsítja Képírót, hogy 1942 januárjában csendőrként részt vett az újvidéki razzián, amikor a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert – főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat – gyilkolt meg. A központ azt is állítja: a most 93 éves Képírót 1946-ban 14 év börtönre ítélték háborús bűnök elkövetése miatt. Képíró tagadta a vádakat, s egy korábbi cikkünk nyomán lapunkat be is perelte. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen azt állapította meg: megfelel a valóságnak, hogy Képíró csendőrként Újvidéken szolgált az 1942-es vérengzések idején, másik bíróságra tartozik azonban annak eldöntése, hogy akkori tevékenysége értékelhető-e háborús bűnként. Arra viszont nincs írásos bizonyíték, hogy Képírót 1946-ban a Népbíróság elítélte volna – ahogy ezt a Wiesenthal Központ állítja. Képírót egyébként még mindig a harmadik legkeresettebb háborús bűnösként tartják nyilván. A jelentés szerint a Wiesenthal Központ rátalált Képíró egyik csendőrtársára is, aki jelenleg Skóciában él, és azzal gyanúsítható, hogy részt vett olyan zsidók elhurcolásában, akik Miskolcról Auschwitzba kerültek.

A szervezet szintén a legrosszabb, F-2-es osztályzatot adta Ausztráliának is, mivel még mindig nem adták ki Magyarországnak a háborús bűnökkel gyanúsított Zentai Károly (Charles Zentai) egykori katonatisztet. A 83 éves férfi ügye három éve húzódik, legutóbb a perthi bíróság már kimondta: Zentai kiadható hazánknak. A férfit azzal vádolják, hogy a magyar hadsereg tisztjeként 1944-ben egy villamoson elfogta a 18 éves Balázs Pétert, mert az nem viselte a sárga csillagot. Zentai ezután állítólag egy laktanyába vitte a zsidó fiatalembert, és két bűntársával együtt órákon át verte. Miután belehalt a bántalmazásba, holttestére nehezéket kötöttek, és a Dunába dobták. Az Ausztráliába 1950-ben kivándorolt gyanúsított a hetedik helyen szerepel a Wiesenthal Központ tízes listáján. A központ szerint Zentai „1944-ben Budapesten részt vett zsidók utáni hajtóvadászatokban, zsidók üldözésében és meggyilkolásában” is.

A Wiesenthal Központ nemcsak Magyarországnak és Ausztráliának, de Litvániának és Horvátországnak is elégtelen osztályzatot adott. Litvánia immár második, egymást követő évben kapott F-2-t, mert nem hajtották végre az Algimantas Dailidére kiszabott börtönbüntetést. A férfit még 2006 márciusában ítélték el zsidók és lengyelek üldözése miatt. Horvátország is második éve F-2-es megítélésű, mert nem állította bíróság elé Ivo Rojnicát, Dubrovnik egykori usztasa kormányzóját. Rojnica 2007 novemberében Buenos Airesben meghalt anélkül, hogy felelősségre vonták volna.

A 2008-as jelentés egyébként megállapította, hogy az elmúlt egy évben meredeken zuhant a háborús bűnösök elítélésének száma, de ezt részben ellensúlyozta, hogy növekedtek az új vádemelések. Sikerként könyvelte el a központ, hogy az amerikai „különleges nyomozó hivatal” továbbra is megfosztja állampolgárságuktól és kitoloncolja az országban rejtőző náci háborús bűnösöket. Efraim Zuroff történész szerint a jelentésben szereplő statisztikák azt mutatják: még mindig fel lehet lépni az igazságszolgáltatás erejével a náci háborús bűnösök ellen, hiszen 2001. január óta 76 ítéletet hoztak ellenük, 52 új vádemelés született, és több tucat új vizsgálatot kezdtek el. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem a gyanúsítottak idős kora a legnagyobb akadálya az igazságszolgáltatásnak, hanem sok esetben a politikai akarat hiánya, valamint az a téves nézet, mely szerint ennyi év után lehetetlen fellelni, azonosítani és elítélni őket.

„Utolsó esély” elnevezésű akciója keretében a Wiesenthal Központ évek óta kutat olyan, II. világháborús bűnösök után, akiknek sikerült eddig elkerülniük a büntetést. A 2008-as jelentés több mint három tucat országgal foglalkozik; azokkal, amelyek a náci bűnök színhelyeiként szolgáltak, illetve a világháború után holokausztbűnösöket engedtek be területükre.

 

támogatás
[popup][/popup]