83 évvel ezelőtt adta ki Szlovákia kormánya Európa egyik legkegyetlenebb zsidóellenes rendeletét
Szeptember első felében Szlovákiában a holokauszt és a faji indíttatású erőszak áldozataira emlékeznek. Berényi József, Nagyszombat megye első alelnöke Szeredben mondott megemlékező beszédet.
Az úgynevezett „ludák rendszer” 1941. szeptember 9-én fogadta el a zsidó kódexet, azaz a zsidók jogállásáról szóló rendeletet, mely 270 rendelkezésben foglalta össze a zsidóellenes törvényeket.
83 évvel ezelőtt Szlovákia kormánya kiadta azt a rendeletet, amely Európa egyik legkegyetlenebb zsidóellenes törvénye volt. A zsidóellenes politika szörnyűségéhez hozzátartozott a zsidók deportálása, a szlovák kormány saját polgárait telepítette ki és ezért még pénzt is fizetett a náci Németországnak.
A holokauszt és a faji erőszak emléknapja olyan esemény, amikor Szlovákia az emberi történelem egyik legsötétebb időszakának áldozataira emlékezik. Ebből az alkalomból szeptember 9-én, hétfőn megemlékezést tartottak Szeredben, amelyet Nagyszombat megye önkormányzata szervezett Szered városával és a Galántai Népművelő Központtal együttműködve.
A negyedik évadába lépett „feledhetetlen szomszédaink” elnevezést nyert rendezvény az országos megemlékezés része volt.
Pontban 10:00 órakor megszólaltak a templomok harangjai, szimbolikusan megkezdve a holokauszt áldozataira való emlékezést. A meghívott vendégek halkan olvasták fel a holokauszt szeredi áldozatainak névsorát. Ezek a csendes, de erőteljes pillanatok felidézték a náci rezsim áldozatául esett ártatlan emberek tragikus sorsát. Minden név tisztelettel és megbecsüléssel hangzott el, és a jelenlévő vendégek ezzel a gesztussal hangsúlyozták, hogy mennyire fontos megőrizni e tragikus események emlékét. A megemlékezésen hét gyertyát gyújtottak meg, amelyek közül hat a holokauszt hatmillió áldozatát jelképezte.
A hetedik gyertya, amelyet „örök fényként” emlegetnek, a béke és az igazságosság életének reményét jelképezi.
A jelenlevő közméltóságok koszorút és apró köveket helyeztek el a szeredi holokauszt emlékműnél. Elhangzott a héber nyelvű Kaddis ima is, amely a legnehezebb pillanatokban is vigaszt nyújt. Ez az Isten szentségébe és nagyságába vetett hit, valamint az Isten akarata iránti odaadás és az Isten országának eljövetelébe vetett remény mélységes kifejezése. Az emlékmű mellett a szeredi holokauszt áldozatainak emlékét egy 2012-ben ültetett hársfa is őrzi, amely tartósan emlékeztet a második világháború alatt történt borzalmakra.
A zsidó törvénykönyv elfogadása a múlt században egy olyan lépés volt, amely a faji és vallási üldöztetésnek jogi formát adott, és amelynek szomorú évfordulójára minden évben megemlékezünk. Történelmünket nemcsak a győzelmek és a nagy államépítő eszmék alkotják. Részét képezik a kudarcaink és azok az események is, amelyek nagyon fájnak, és amelyeket legszívesebben kitörölnénk a múltból. Mégis pont ezekről kell a leghangosabban beszélnünk, ezért kell ma is és mindörökké tanúságot tennünk a holokauszttal kapcsolatban. A holokauszt ugyanis az emberiség tragédiája. Az emlékezés és a megemlékezés kötelező része kell, hogy legyen egy szabad demokratikus közösségnek”
– hangzott el Berényi József, Nagyszombat megye első alelnökének beszédében.
