Hanukarácsony

Írta: Népszabadság - Rovat: Hírek - lapszemle

Hanukarácsony címmel mutatta be a napokban a Duna Televízió Balog Gábor rendező-operatőr és Rékai Miklós néprajzkutató-szakértő filmjét, amely egy készülő trilógia része. A két alkotót az úttörő vállalkozásról kérdeztük.

Forrás: Népszabadság

 

Balogh és Rékai hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás nyomán a vallási közösségek megújulása következett be Magyarországon. Az erősen asszimilálódott hazai zsidóság egy része manapság fedezi fel saját, egyszer már elfeledett múltját, szokásait, és illeszti azt a keresztény kultúra elemei közé. A folyamat jól nyomon követhető a hanuka ünnepének reneszánszában, a karácsonnyal való különös együttélésében. A két ünnep “barátsága” sajátosan cáfol rá az ország nyomasztó megosztottságára, s jelzi a felszínen zajló viták mélyén zajló társadalmi integrációs folyamatokat.

Minden politikai közösség szimbolikus jelentéssel ruházza fel nyilvános tereit, emlékművekkel és közösségi ünnepekkel jelöli meg, és sokszor ádáz harcot folytat birtoklásáért. Világszerte szokássá vált, hogy bizonyos zsidó csoportok, különösen a haszidok a hanuka ünnepének örömét a vallástörvény előírásának megfelelően igyekeznek környezetükkel megosztani, és ennek jegyében az ünnepi mécseseket köztereken is meggyújtani. A többségi társadalom egy részét ez irritálja, és válaszlépéseket próbál tenni. Ennek jegyében néhány éve a Jobbik Magyarország politikai mozgalom aktivistái köztereken állítanak kereszteket.

Az alkotók filmjükben ezt a szimbolikus harcot mutatják be, a két monoteista vallás sajátos nyelvén folytatott, politikai aspirációkkal színezett “háborút”, amelyben az ország szellemi feszültségei is testet öltenek. Ugyanakkor megjelenítik azt a performance jellegű gesztusnyelvet is, amely fesztiváli hangulatot visz az ünneplésbe.

A téli napforduló, a csillagászati helyzettől függetlenül, mind a zsidó, mind a keresztény hagyományban a naptár ünneppel megjelölt pontja – mondja Balog és Rékai. A zsidó hanuka posztbiblikus ünnep, amely a Talmud nyomán vált jeles nappá. Arra emlékeznek ilyenkor, hogy a jeruzsálemi templomot felszabadító Júda Makkabi a kultusz folytatásához szükséges elegendő olajjal ugyan nem rendelkezett, de a kevés maradék kitartott az új olaj elkészültéig. Ugyanakkor a növekvő fény, amelyet a nyolcnapos ünnep során meggyújtott növekvő számú mécsesek jelenítenek meg, felidézi a világban megjelenő növekvő világosságot. (Ezt jelképezi a kilencágú mécses, a hanukia.)

A karácsony időpontja fiktív. A korai egyház azért választotta ezt a napot Jézus születése megünneplésére, mert igyekezett a pogány ünnepeket háttérbe szorítani, valamint azért, hogy alapítóját a világ világosságaként jelenítse meg.

A hanuka és a karácsony teljesen független egymástól mind időpontja, mind pedig jelentései szerint, mondják az alkotók. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az asszimilálódó zsidó közösségek életében közelségük és a keresztény hatás következtében hasonló stílust vesznek fel, s mind inkább gyakorlat a mécsesek gyújtása mellett karácsonyfa állítása is. A zsidó gyökereiket kereső keresztény közösségek pedig gyakran a hanukát is megünneplik, közös liturgikus rendbe helyezve a karácsonnyal.

A film célja annak felmutatása, hangsúlyozza Balog és Rékai, hogy a két ünnep minden különbözősége ellenére spirituális értelemben rokonságot tart, ezt az ünneplő közösségek felfedezik, ünnepi gyakorlatukban alkalmazzák és hogy az
a történelmi-vallási-politikai megosztottság, amely az országban tapasztalható, az emberek magánéletét nem hatja át, hanem a családi kapcsolatok szövedékében megteremti a közösségi harmóniát.

Ebben az értelemben a hanukarácsony természetesen szociológiai, s nem vallási képződmény. Az együttélés terméke. A kettős kötődésű emberek identitását jeleníti meg.
 

támogatás
[popup][/popup]