Egykori ügynökök viszik az egyházi vonalat az MSZP-ben

Írta: ATV - Rovat: Hírek - lapszemle

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának fideszes elnöke a HETEK-nek adott terjedelmes interjút egyházpolitikai kérdésekről.
 

Forrás: ATV

 

Sólyom László egyházpolitikáját figyelve, azokat az ezredfordulón tapasztalt reflexeket látjuk visszaköszönni, amelyek csak egy felekezeti NB I-et hajlandóak figyelembe venni. A többi vallási közösségen egyszerűen átnéznek, akár az üvegtéglán.

Sólyom Lászlót egy kicsit ismerve tudom, hogy az egyházak modern időkben megvalósuló szerepvállalásával kapcsolatban kifejezetten kritikus. Több megnyilatkozásából is arra következtetek, hogy nem elégedett maradéktalanul azzal a folyamattal, ahogyan a kommunista diktatúra után újraszerveződött az egyházak társadalmi jelenléte. Ami a megjegyzését illeti, a karácsonyi ünnepi ebédre nem csak a tradicionális egyházakat hívta meg, hanem a baptistákat is. Ez talán arra vonatkozó jelzés, hogy az is lehet értékes, ami nem rendelkezik olyan mély történelmi gyökerekkel. Bár mint tudjuk a baptisták több, mint 100 éve itt vannak Magyarországon. Részemről tehát ebben inkább egy nyitást érzékelek. Amikor Mádl Ferenc mellett dolgoztam társadalompolitikai tanácsadóként, akkor előfordult, hogy a köztársasági elnök úr nem csak a nagy történelmi egyházakkal tanácskozott, hanem külön meghívta a kisegyházakat is. Szerintem mindaddig, amíg állam és egyház hasonló találkozóinak nincs intézményesült formája, a kérdést folyamatosan érzékenység fogja jellemezni.

Tekintsünk balra. A mostani kormány éppen a köztársasági elnök úr által preferált felekezetekkel birkózik állandóan. Most éppen megint az oktatásfinanszírozás kérdéskörében. Miért nem jut nyugvópontra a két fél kapcsolata?

Mostanában olyan visszajelzéseket kapok baloldalról, hogy helyi szintről jön az ellenállás, a polgármesterek nem szeretnének egyházi térnyerést a körzetükben. Nem világos, hogy miért kell félnie egy polgármesternek, ha az egyház visszakap egy iskolát vagy idősotthont, hiszen ezzel tehermentesítik kötelezettségeinek ellátása alól. Ha attól fél, hogy nívótlan lesz az oktatás, akkor ott vannak a bárkin számon kérhető szakmai standardok. De azért ne feledjük, hogy némely egyháznak pár száz éves tradíciója van a témában.

Alapvető probléma a baloldali kormányzat és az egyházak viszonyában, hogy előbbi csak politikai síkon tudja megközelíteni kettejük viszonyát. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a jobboldali kormányok idején kevesebb kritika éri az ország vezetését az egyházak részéről. Tudomásul kell venni, hogy a viszonyt egy értékrend alapozza meg, ugyanis egy konzervatív, keresztény-demokrata típusú kormányzás közelebb áll az egyházak társadalmi tanításához, mint egy olyan balliberális, amely folyamatosan lazítja mondjuk a család szentségéről vagy a gyerekvállalásról szóló értékeket. Sokat segítene a kormányon, ha nem olyan emberek keringenének a szocialisták holdudvarában egyházpolitikai szakértőként, akik korábban az Állami Egyházügyi Hivatal köreiben mozogtak. Az MSZP hívő tagozatának egyik korábbi elnöke például az egyházakra ráállított egykori III/III-as volt.

A teljes interjú a HETEK pénteken megjelenő számában olvasható.
 

támogatás
[popup][/popup]