Kuruc-botrány: mi tartott két évig?
Több, mint két évvel az elkövetés után a Fővárosi Főügyészség vádat emelt az ellen a főszerkesztő ellen, akiről már akkor is tudni lehetett, hogy főszerkesztő. Molnár Balázst azért vonják felelősségre, mert az őszi zavargások után “jogtipró talárosok”, azaz “vérbírák” és ügyészek személyes adatait tette közzé uszító honlapján.
Forrás: Hírszerző
“Ha gyanú merül fel valakivel szemben, az interneten keresztül is figyelhetik az illetőt. Léteznek olyan szoftverek, amelyekkel megállapíthatóak az adott személy klaviatúra- vagy egérhasználati szokásai, ezek alapján egy szakértő azonosítani tudja, ki mikor, mit tett az adott oldalon, és ez bizonyítékként csatolható a büntetőeljárásban” – mondta a Hírszerzőnek 2007 februárjában Ormós Zoltán médiajogász, akinek az álláspontját akkor más szakértők is megerősítették: “hiába az álnevek – gyakorlatilag tudható, hogy Molnár Balázshoz köthető a kuruc.info, így a törvénysértő adatközlők személyét is itt kell keresni.”
Hónapokkal később Ormós lapunknak megerősítette: “ha a kuruc.info főszerkesztője magyar állampolgár, vagy Magyarország területéről töltik fel a jogsértő tartalmat az internetre, akkor abban az esetben is megindítható a büntetőeljárás, ha a szerver Amerikában van. Ebben az esetben a nyomozó hatóságok feladata kideríteni, valóban itthonról valósították-e meg a jogsértést.”
A másik csapásirány, az amerikai jogsegély kérése “személyes adatokkal való visszaélés” miatt (a Kurucot 2005-ben az arizonai Scottsdale-ben regisztrálták, azóta városról városra vándorol) totális kudarccal végződött, és ez nem így történik, ha Magyarország politikai vezetői közül akár csak egy is ismeri az Egyesült Államok első alkotmány-kiegészítését, amely szerint a Kongresszus ” (…) nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot”, tehát nincs “letelefonálás” egy privát szerverre, ugyan vegyék már le a nem tetsző tartalmat.
A kormány aztán idén tavasszal új érveléssel, az Amerikában érzékeny pontnak számító terrorizmus behozásával új jogsegélyt kért Washingtontól, ám végül nem a “hivatalos”, kormányzati út bizonyult döntőnek a Kuruccal szembeni küzdelemben, hanem a civil, privát bejelentések az amerikai internet-szolgáltatóknál. A belső vizsgálatok többnyire azt eredményezték, hogy a Kuruc uszító tartalmával megsértette a cég szerződési feltételeit.
Mindegy, hol a szerver
“Külön kell választani két dolgot, a tartalom megszüntetését és az elkövető felelősségre vonását” – mondta lapunknak Bayer Judit médiajogász, aki Ormóshoz hasonlóan úgy látja, a magyar jogszabályok személyi hatálya akkor is kiterjed Molnár Balázsra, ha a tartalmat külföldi szerverre rakta fel. “A magyar jogrendet külföldön is be kell tartania a magyar állampolgárnak.”
Bár a rendőrség előbb azt hitte, nem léphetnek fel egy “külföldi lap” ellen, Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány végül tavaly már egyértelműen közölte: “a honlapot működtetők magyar állampolgárok, akik Magyarországon töltötték fel az adatokat, tehát az eljárást jogi akadály nem gátolja.” Mégis csak most, 2008. decemberében jutottunk el oda, hogy a Fővárosi Főügyészség személyes adattal visszaélés és nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás miatt vádat emelt a náci portál (legalábbis akkori) főszerkesztője ellen.
A két évnyi nyomozás azért is meglepő, mert 2006. októberében a rendőrség házkutatást is tartott Molnár Balázs lakásában, és lefoglalták a számítógépét. A lap ugyanis október 9-én (és azóta többször frissítve) közzétette “A felkelőket börtönbe juttató bírák, ügyészek adatai” című “cikkét”, a már közismert tónusban (“a görénykurzus emberi jogok megsértésére különben állítólag érzékeny sajtója máris a jogtipró talárosok személyiségi jogait félti”).
A Népszavának az ügyészség megerősítette, hogy “M. Balázs személye előttük már korábban ismert volt”, ami nem csoda, hiszen nevét a portál impresszuma nyíltan vállalta, még a szerver Amerikába költöztetése után is. “Ha dokumentálható, hogy ő az adott időpontban főszerkesztő volt, az kellő bizonyíték lehet ellene” – állítja Bayer Judit.
2006. november végén a kuruc.info impresszumában az összes, korábban (ál)néven nevezett munkatárs Molnárral együtt “főszerkesztőként” szerepel, december közepére pedig megjelennek a nyilván viccesnek szánt álnevek, de úgy, hogy a korábbi “főszerkesztők” “egyéb adminisztrációs munkatársak” alatt futnak, kurucos email-címekkel ellátva. Aztán az is eltűnik, marad a teljes anonimitás, de ez történetünk szempontjából mindegy is, hiszen a vádemelés 2006. októberi időszakra vonatkozik.
“Arra nem tudok válaszolni, mik voltak azok a tényezők, amik miatt a nyomozás ennyi ideig tartott” – válaszolta a Hírszerző kérdésére Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. Mint elmondta, előbb meg kellett (volna) keresniük azt a személyt, aki Amerikában bejegyeztette, illetve üzemeltette a portált, ám miután az ismert választ kapták, idehaza kellett a rendelkezésre álló információk alapján a vizsgálatot lefolytatni, azaz “egy természetes személy büntetőjogi felelősségét megállapítani”. Molnár Balázs pedig névvel vállalta írói munkásságát, független attól, hol volt a szerver.
Az ügyészség szóvivője lapunknak megerősítette: csak a véletlen műve, hogy a vádemelés egybeesett Polgár “Tomcat” Tamás minapi, vihart kavart blogbejegyzésével, amelyben megnevezte a Kuruc három szerkesztőjét: Molnárt, Kürk Roland közértest és Novák Elődöt, aki szerinte Csobay Noémi álnéven is írja/szerkeszti a portált. A Népszava is úgy tudja, a kurucosok “saját magukat buktatták le”.
Skoda Gabriella lapunknak elmondta: nincs tudomása arról, hogy az ügyészség tanúként hallgatta volna ki Tomcatet az ügyben. (Tomcat és a Kuruc ugyanis közben összevesztek, a náci portál egy súlyosan dehonesztáló írást közölt Tomcatről, aki a Bombagyáron ezért pakolt ki a lapról, amelynek egy időben maga is szerzője volt. Tomcatet a Kuruc azóta “besúgónak” és árulónak tartja.)
Novák: “maszkban a rendszer ellen”
“Több Molnár Balázst is ismerek, köztük két magunkfajta újságírót, nem tudom, melyikre gondolhat az ügyészség” – mondta kérdésünkre Tomcat egyik megnevezettje, Novák Előd, a Jobbik politikusa, aki annyit azért elmondott “az egyik” Molnár Balázsról, hogy jó újságírónak tartja.
Maga Novák – állítása szerint – csak ritkán, publicistaként működik közre a kuruc.infón, ezt nem is titkolja, ott a neve mindig. Aki ennél nagyobb szerepet tulajdonít neki, azt perli, éspedig sikerrel, eddig kétszer is nyert az ügyben. Kérdésünkre, vajon a rendőrség kihallgatta-e Kuruc-ügyben, a politikus elmondta: “igen, szoktak hívni, hogy beidéznek. A telefonom nem jelzi ki a számukat, ezért rendszerint azt mondom: persze, én meg a római pápa vagyok. Telefonbetyárkodjon mással! És lerakom.”
A rendőrség aztán többször küldött szabályos idézést postán is, ki is hallgatták tanúként Novákot, ő azonban vagy nem tett vallomást (mondván: “nem segítem az ÁVH munkáját”), vagy csak belezavarta a rendőröket abba, mely portálok domain-neveit regisztrálta ő: a (tartalom nélküli) kurucinfo.hu-t és kuruc.info.hu-t igen, az igazit, a kuruc.info-t azonban nem.
Kérdésünkre, nem tartja-e a felelősség előli menekülésnek, hogy 2006 vége óta a Kuruc szerkesztői a névtelenségbe burkolózva folytatják tevékenységüket, Novák azt mondta: “Nem felelőtlenség. Nem ítélem el azt sem, aki maszkban küzd a rendszer ellen, bár nem tartom célravezetőnek, de teljesen normális az, hogy nem kívánják ‘tálcán kínálni’ magukat az illegitim hatalomnak. Külföldön portált üzemeltetni hasonló ahhoz, mint külföldön céget bejegyezni. Globalizmus van; aki főzte, egye meg!”