Velünk született pártszimpátia
A közelmúltban több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy az alapvető politikai beállítottság az ember veleszületett tulajdonsága. Ha ez igaz, használ-e vajon a demokráciának, vagy árt?
Forrás: Metazin
„Többnyire azt feltételezzük, hogy szavazáskor tudatos döntést hozunk. Egyre több tudós szerint azonban a biológia határozza meg politikai beállítottságunkat” – olvassuk Eve LaPlante cikkét a Boston Globe-ban.
A választási kampányok arra a feltevésre épülnek, hogy az emberek a lehetőségek racionális átgondolása után felelős döntést hoznak. Egyre több biológiai kísérlet jut azonban arra a következtetésre, hogy az alapvető politikai beállítottság velünk született adottság – hívja fel a figyelmet LaPlante. A technika fejlődésével egyre több lehetőség nyílik rá, hogy a politikai pszichológia tudósai az agyban lejátszódó folyamatokat is tanulmányozzák.
A Science-ben nemrég publikált tanulmány szerint a fenyegető jelenségekre adott ösztönös reakció nagyban meghatározza, hogy mit gondolunk a fegyverviselés jogáról, a biztonságpolitikai kérdésekről, az iraki háborúról, a fogolykínzásokról és a bevándorlás kérdéséről. A felmérést készítő pszichológusok megerősítették azt a korábban már mások által is kifejtett tézist, hogy a konzervatív beállítottságúak félelemküszöbe alacsonyabb, mint a liberálisoké. Ezért óvakodnak az új dolgoktól, és a politikában is a biztonságot tartják elsődleges szempontnak. A konzervatívok ezért ellenzik inkább a melegházasságot, a bevándorlási törvények lazítását, mint a szokatlan helyzeteket könnyebben kezelő liberálisok.
Egy másik kutatás, amely egy- illetve kétpetéjű ikerpárok politikai preferenciáit hasonlította össze, arra a következtetésre jutott, hogy az egypetéjű ikrek sokkal nagyobb eséllyel rendelkeznek azonos nézetekkel, mint a kétpetéjűek. A kutatás vezetői szerint mindez azt bizonyítja, hogy „a politikai és társadalmi attitűdök 40-50 százalékban örökletesek”. Steven Pinker, a Harvard Egyetem pszichológusa Az üres palatábla című könyvében hasonló következtetésre jutott.
John Hibbing, a Nebraskai Egyetem politológusa szerint az egyelőre nem kellőképpen bizonyított tanulságok arra is magyarázatot adnak, hogy miért a kétosztatú politika terjedt el a világ legnagyobb részén: az emberek politikai attitűdjét mindenhol a velünk született félelemküszöb határozza meg. Azok, akik a félelemgörbe végpontjaihoz közel helyezkednek el, gyakorlatilag minden körülmények között a félelemszintjüknek megfelelő pártra szavaznak. Ha valóban a velünk született félelemküszöb határozza meg az emberek felének politikai preferenciáit, akkor a választásokat a mérsékeltek döntik el.
Hibbing szerint egyáltalán nem lesz tragédia, ha további kísérletek igazolják, hogy a politikai beállítottságnak valóban vannak biológiai összetevői. A társadalomban a stabilitást és a biztonságot előnyben részesítő félősebbek, és a változásokhoz rugalmasabban viszonyuló bátrak jól kiegészítik egymást. A konzervatívok garantálják a biztonságot, a liberálisok pedig az újítást, és közben a két oldal kölcsönösen mérsékli egymás túlkapásait.
