78 éve tört ki a Fárhud, a nagy bagdadi pogrom
A mészárlást követő héten a britek elűzték Irak nácibarát kormányát, mely egy puccsot követően irányította az országot két hónapon keresztül, Rasid Ali vezetésével. Az angolok vizsgálóbizottságot állítottak fel, mely megállapította, hogy a pogrom elsősorban a Radio Berlin uszító adásainak, az iraki német konzul, Dr. Fritz Grobba és az egykori jeruzsálemi főmufti, a Hitler barátjaként számon tartott Hádzs Ámin Huszeini tevékenységének volt a következménye. A főmufti alapította az első arab nyelvű, náci ideológiát terjesztő rádióadót, mely olyan nyugatellenes és antiszemita ideológiát propagált, ami hamar megtalálta a kapcsolódási pontokat a radikális iszlamizmussal és az arab nacionalizmussal.
A rádió egyik főmunkatársa Junusz Báhri volt, aki büszkén hirdette, hogy “ő volt az első arab, aki kollaborált a nácikkal”. A pogrom előtti napokban így lázította a bagdadiakat: “A zsidóság nem más, mint a cionizmus és a szabadkőművesség keveréke, mely Angliában építette ki hídfőállásait, hogy onnan kövesse el gaztetteit. Az arabok már harcoltak a zsidókkal, és 1400 évvel ezelőtt kiűzték őket az Arab-félszigetről, Mohamed próféta vezetésével. A zsidók kijelentették, hogy nemzeti otthont kívánnak létrehozni abban a Palesztinában, mely az arab nemzet vitathatatlan tulajdona. A zsidók mindenhol utálat tárgyai, ahogy a Korán is írja: Az emberiség legfőbb ellenségei azok, akik megbíznak a zsidókban.”
A pogrom utáni napokban Báhri a zsidókat tette felelőssé a mészárlásért, amiért azok, állítása szerint, brit propagandát terjesztettek a lakosság körében, és az iraki hadsereg után kémkedtek az angolok számára.
