Egymásnak estek a reformátusok az anyázó lelkész miatt
Nyerésben van Ifj. Hegedűs Loránt: rövid időn belül két olyan perben is sikerrel vette az akadályt, melyek tárgya a hazai zsidóságnak szóló kendőzetlen üzenete volt.
Forrás: ATV
Első körben a Fővárosi Bíróság előtt indított személyiségi jogi perben nyert a szocialisták frakcióvezetője ellen novemberben. „Lendvai Ildikó azzal, hogy a Nap-Kelte című műsor 2007. augusztus 27-ei adásának Kereszttűz című műsorszámában olyan hamis látszatot keltett, hogy Hegedűs Lóránt emberek kiirtására vonatkozó felhívást közölt volna, megsértette a felperes jó hírnév védelméhez, becsület védelméhez és emberi méltóság védelméhez kapcsolódó személyiségi jogait” – állapította meg első fokú ítéletében a bíróság, és 400 ezer forint megfizetésére kötelezte a képviselőnőt.
A szocialisták egyik első embere akkor még nem sejthette, hogy csak párat kell aludni, és a korábban „galíciai jöttmentek” kirekesztésére buzdító lelkész, ha lehet, még korábbi önmagán is túltesz majd. A 2007. évi ’56-os megemlékezés ugyanis kimondottan „erősre” sikerült. Az ifjabbik Hegedűs először az idegen hatalmak magyarországi befolyásáról alkotott nézeteit osztotta meg hallgatóságával, majd Petőfi szavait segítségül hívva Simon Peresz izraeli elnök édesanyját sorolta a feslett erkölcsű fehérnépek táborába. A peresíthetőség kockázatát kijátszva aztán Szabó Dezső 1935-ből származó és a zsidóság faji jellemzőiről szóló írását olvastatta fel híveinek egy kezdő színésszel.
A Magyarországi Református Egyház elnöksége nyomban panaszbeadványt fogalmazott a Budapest-Észak Református Egyházmegye bíróságának, akik utoljára tavaly márciusban kaptak tőlük hasonlót. Akkor azt kifogásolta a zsinat, hogy a lelkész a holokauszttagadó David Irving történész-publicista könyvbemutatójához az egyházközség egyik termében biztosított helyet. Az ügy egymásnak fordította a református erővonalakat, mindenki igyekezett szabadulni a „véres rongytól”.
Először az egyházmegye elnöksége vette el az ügyet az ügyésztől elfogultságra hivatkozva, majd a kijelölt egyházi bíróság állt el a tárgyalás lefolytatásától. Így került az Irving-ügyet és az ’56-os beszédet összevonva tárgyaló per – sorsolás útján – a Vértesaljai Református Egyházmegye bíróságához. E grémium 2008 áprilisában elutasította a református zsinat panaszbeadványát, mert véleményük szerint a lelkész nem viselkedett az egyház törvényeivel ellentétesen. A fellebbezés után a zsinat túlnyomó többséggel határozatot fogadott el, melyben továbbra is jogosnak tartották az egyház elnökségének a lelkipásztor tevékenységével szembeni kifogását.
A háromtagú vértesaljai bíróság azonban a november 27-én tartott kápolnásnyéki zárt tárgyalásán ismét felmentette ifj. Hegedűs Lorántot, mondván: „megalapozatlan a beadvány, amely szerint a budapesti lelkész a református egyház jó hírnevét, tekintélyét sértő, hitvallásellenes megnyilatkozásokat tett”.
A teljes cikk a Hetek pénteken megjelent számában olvasható.
