Alkotmánymódosítás a masírozók ellen?

Csaknem lehetetlent kér a kormányfő az igazságügyi tárcától, amikor arra szólít fel, hogy jogszabályi eszközökkel akadályozzák meg a szélsőjobb egyenruhás masírozását. Alkotmányjogászok szerint ehhez az alaptörvényt kellene módosítani.
 

Forrás: Népszabadság

Gúzsba kötve kell táncolnia Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszternek, ha teljesíteni akarja a kormányfő felkérését. Gyurcsány Ferenc azt várja ugyanis, hogy a tárca dolgozzon ki olyan jogszabályi környezetet, amely gátat vethet a félfasiszta szervezetek utcai masírozásának. Az indok pedig az, hogy a magyar szélsőségesek – ürügyet szolgáltatva a szlovák nacionalisták támadásának – rombolják az ország tekintélyét.

Csakhogy az Alkotmánybíróság (AB) már többször keresztbe tett a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni kívánó törekvéseknek, és a Magyar Gárda vagy a Nemzeti Őrsereg elleni fellépésre sincs más ok, mint hogy az általuk képviselt nézetek sokakban megütközést vagy akár félelmet is ébresztenek. Az AB azonban többször leszögezte: alkotmányos alapjogok védelme – és ilyen a gyülekezés vagy a szólás szabadsága is – „nem tagadható meg pusztán azon az alapon, hogy az elhangzottak mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik, vagy azok egyes személyekre nézve bántóak, lealacsonyítóak”.

Mást pedig a szélsőjobb egyelőre nem tesz, mert a nem is mindig bejegyzett egyesületek nem követnek el bűncselekményt, nem szólítanak fel annak elkövetésére, és a hatalom erőszakos megszerzését sem tűzték ki célul. Az egyenruhás felvonulások az erőszak közvetlen bekövetkeztének a veszélyével sem járnak, ami az AB szerint a véleménynyilvánítás korlátozhatóságának feltétele.