Változtatni kell azon, hogy a magyar állam diszkriminatív módon kiemel egy zsidó szervezetet, a Mazsihiszt, a többi közül, és csak vele tartja a kapcsolatot – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija vasárnap Budapesten az MTI-nek. 

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szerint nekik is járna a 3 milliárdos állami támogatásból

 

Forrás: Hírszerző, MTI

 

Köves Slomó a meghirdetett sajtótájékoztató helyett egyenként nyilatkozott az írott és az elektronikus sajtó képviselőinek. A Mazsihisz elnöke az MTI-nek úgy reagált: az EMIH felvetései hemzsegnek a valótlanságoktól és a nem objektív értékeléstől. Köves Slomó vezető rabbi az MTI-nek azt mondta, hogy a diplomácia csak a Mazsihiszen (a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségén) keresztül tartja fenn a kapcsolatot a zsidósággal, és ezzel egy olyan képet fest, mintha egyetlen egy képviselője lenne a magyarországi zsidóságnak.

A megfelelő struktúra az lenne, ha a különböző zsidó szervezetek a valós társadalmi súlyuknak megfelelően kapnának morális és anyagi támogatást – tette hozzá.
Köves Slomó felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg egy zsidó szervezet, a Mazsihisz kapja az állam által a zsidóságnak adott évi 3 milliárd forintos támogatást. (Ez annak az örökjáradéknak az összege, amelyet a zsidóságtól elkobzott vagyon fejében ad a magyar állam.) Megjegyezte: akkor lehet igazán virágzó a zsidó közélet, ha minden szervezet megfelelő súlyt kap, és egymással párhuzamosan ugyanazt a célt próbálják elérni.

Mit mutatnak az adófelajánlások?

A vezető rabbi szerint a legjobb mércéje a társadalmi súlynak a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlása lenne. Így egy külső mércével lehet látni, hogy ki mennyi munkát végzett – fűzte hozzá. Álláspontja szerint ennek megfelelően kellene meghatározni az arányokat abban, hogy a mintegy 3 milliárdos évi támogatás hogyan oszoljon meg.

Az EMIH tájékoztatása szerint a zsidó hitközségeknek a személyi jövedelemadó egy százalékát felajánlók száma idén úgy oszlott meg, hogy a Mazsihisznek mintegy 5.500 ember, az EMIH-nek pedig 1.000 ember ajánlotta fel az egy százalékot

Köves Slomó közölte: Magyarországon ma mintegy százezer zsidó él, de 90 százalékuk nem aktív zsidó, vagyis nemcsak nem vallásos, de nem is vállalja fel aktívan zsidó identitását. Véleménye szerint a magyarországi zsidó szervezeteknek többi közt azt kellene célul kitűzniük, hogy a gyökereiktől eltávolodtak jobban kötődjenek a zsidóságukhoz.

“Nem objektív értékelés”

Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke szerint az EMIH felvetései hemzsegnek a valótlanságoktól és a nem objektív értékeléstől. Emlékeztetett arra: a kormány a többi történelmi egyházhoz hasonlóan a Mazsihisszel is szerződést kötött a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanvagyon részleges kárpótlásáról. Ezen szerződés alapján kap a Mazsihisz ingatlanjáradékot.

Feldmájer Péter kitért arra, az EMIH, mint a többi több száz újonnan alakult egyház, ilyen járadékra nem jogosult, mert korábban ingatlanvagyonnal Magyarországon nem rendelkezett.

 

Eredményesen zárult a Magyar Zsidó Kongresszus első ülése.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a mai napra hívta össze a Magyar Zsidó Kongresszus ez évi ülését. A Kongresszuson több mint 70 szervezet vett részt.

A résztvevők a zsidó társadalom legkülönfélébb csoportjait képviselték. Az ülésen döntöttek a Kongresszus szervezeti kérdéseiről, meghatározták a működés struktúráját. Megválasztották a Kongresszus hat alelnökét, akik közül négyen a zsidó civil szervezetek tagjai közül kerültek ki.

A Kongresszus 6 bizottság megalakítását határozta el, melyek a következők: Kulturális-oktatási, Egészségügyi- Szociális, Nemzetközi kapcsolatok, Kegyeleti, Ifjúsági- Sport, Közéleti-és Antiszemitizmus elleni bizottság.

A Kongresszus célja, hogy biztosítsa a zsidóságot érintő valamennyi kérdés széleskörű és demokratikus megvitatását. A felszólalások során sokan kiemelték az antiszemitizmus elleni közös fellépés fontosságát, valamint a zsidó közélet problémáinak megvitatását. A Kongresszus soron következő ülése 2009. február 22-én lesz.

A Magyar Zsidó Kongresszus minden magyarországi zsidónak biztosítja a részvételt és azt, hogy demokratikus keretek között fejtse ki véleményét. (MTI-OS)