Európa New Deal-re vágyik

Míg az európai politikusok kórusban ünneplik Barack Obama elnökké választását, néhány diszkréten köhécselő szakértő már a Fehér Ház első fekete lakója előtt álló kihívásokat számolgatja. 

Forrás: Népszabadság Online

Hallható megkönnyebüléssel nyugtázták világszerte Barack Obama elnökválasztási győzelmét szerte a világon, miután az Egyesült Államok beváltotta a nemzetközi közvélemény rosszul titkolt reményeit. A túlfűtött várakozásokmég a korábbi szkeptikusokat is magukkal ragadták.

Egyenjogú viszonyra törekedne az unió

Sorra üdvözölték Barack Obama elnökségét az EU-tagországok, s lelkesülten nyilatkoztak győzelméről, a demokrata kormányzat ígéretéről – különös tekintettel természetesen az európai kapcsolatokra. José Manuel Barroso bizottsági elnök szerint eljött az ideje annak, hogy újszerűen közelítsék meg a világot sújtó problémákat. New Deal – dobta is be újra a köztudatba Barroso a kifejezést, utalván Franklin Delano Roosevelt elnök programjára, amellyel az elnök az 1930-as években kihúzta Amerikát a válság mocsarából.

Az együttműködés reményében hívta meg Obamát az európai törvényhozásba Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament néppárti elnöke, a fő kihívások között
említve a klímaváltozást, és emlékeztetve arra,  hogy az elnökök közül utoljára Ronald Reagan beszélt az európai törvényhozók előtt, még 1985-ben. Pöttering szeretné, ha az új elnök áprilisban Európába látogatna a NATO csúcstalálkozójára, s az Európai Parlamentbe is, ahol „ötszázmillió európai polgárhoz intézhetné szavait”.

Az elégedett sóhajok közepette a szakértők már a problémákra összpontosítanak. November közepén az Egyesült Államok látja vendégül a világ vezetőit a pénzügyi válság megoldására, s a külföldi vendégek alighanem kíváncsian hallgatják majd Obama erre adott válaszait is. Az uniós pénzügyminiszterek kedden este mindenesetre megosztottan álltak fel a tárgyalóasztaltól, s a tagországok pénteken még egy gyors csúcstalálkozót tartanak, hogy egyeztessék az álláspontokat, de már jól látszik, hogy az új elnöki lendületre nagyon is szükség lesz, ha a világ szembe akar szállni a krízis kihívásaival. Ám Európa a külügyminiszterek révén azt is megüzente az új vezetőnek, hogy egyenlőségen alapuló partneri viszonyt alakítson ki vele – írja brüsszeli tudósítónk. A megoldandó kérdések listája hosszú: Klímaváltozás és energiadiverzifikáció, az orosz viszony, Közel-Kelet, terrorizmus, Afganisztán, Irak. Európa a multilaterális megoldások híve, s reméli, meg tudja győzni az új washingtoni adminisztrációt.

Berlin tárt karokkal várja vissza Obamát

Berlin tárt karokkal várja vissza az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnökét. Barack Obama számára Berlin ismerős terep, júliusi európai turnéján itt tartotta a több mint 200 ezer embert vonzó, a transzatlanti kapcsolatok megújítását szorgalmazó beszédét.  A konzervatív CDU-t is irányító Angela Merkel kancellár gratulált az USA első színes bőrű elnökének, történelminek nevezve győzelmét. Merkel reményét fejezte ki, hogy a baráti-szövetségesi viszonyra alapozva közös erővel tudják megoldani az olyan problémákat, mint a globális pénzügyi válság, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a klímavédelem.

A nagykoalíciós kormány alkancellárja, Frank-Walter Steinmeier az elmúlt hónapokban többször nyilvánvalóvá tette, hogy az illinois-i szenátornak drukkol a Fehér Házért folytatott küzdelemben. – Amerika a külpolitikában is a változásra szavazott – nyilatkozta az SPD 2009-es kancellár-jelöltje. Több vezető CDU/CSU-s és SPD-s politikus – Obama sikerét méltatva – arra figyelmeztetett, hogy a 44. amerikai elnökre a felfokozott elvárások miatt óriási teher nehezedik. Horst Köhler államfő kifejezetten óvott a csodavárástól.
A liberális FDP külpolitikai szakértője, Werner Hoyer szerint Obama győzelme az amerikai demokrácia öngyógyító erejének bizonyítéka. A zöldek külpolitikusa, Jürgen Trittin úgy látja, Amerika érdekei tudatában, de együttműködésre kész multilaterális szereplőként tér vissza a nemzetközi porondra. Gregor Gysi, a Balpárt frakcióvezetőjét a dpa azzal idézte, hogy Obama megválasztása az évezred eseménye.

Új politikusnemzedékért kiáltanak a brit konzervatívok

„Az új világ” címmel jelent meg a Times szerda reggeli kiadása, és a konzervatív lap nem is mutathatna több lelkesedést a megválasztott elnök iránt. Az újság úgy véli, „újjászületett az amerikai demokrácia, és a szavazókat kevésbé érdekelte a faj, mint az életkor”. Vezércikke szerint negyven évvel Martin Luther King meggyilkolása után „ízlelgetni kell ezt a pillanatot, az álom megvalósulását”. Obama ugyan még semmit nem tettle az asztalra, de már győzelme napján „egyesítette Amerikát és közelebb hozta országát a világhoz”. Nincs messze az az idő, amikor Obamának nehéz kérdésekre kell majd választ adnia, mint az energiafüggetlenség megvalósíthatósága, az egészségügy reformjának realitása recessziós időkben, az Irakból való kivonulás sebessége. Egyelőre nem szabad az esetleges kiábrándulással foglalkozni, hanem ízlelgetni kell ezt a „rendkívüli pillanatot, amikor a világ legbefolyásosabb országának legmagasabb hivatalába egy fekete embert választottak meg” – írja a Times.

A brit politikusok már kora reggel méltatták Barack Obama győzelmét. Gordon Brown munkáspárti kormányfő, a Demokrata Párt természetes partnereként  elismerően méltatta az illinois-i szenátor „inspiráló kampányát, haladó értékeit, jövőképét, amellyel felvillanyozta a politikai életet is”. Brown nyáron Londonban találkozott az újdönsült elnökkel, akinek nézetei elmondása szerint „nagyban megegyeznek az övéivel”. A brit kormányfő az oly sokat emlegetett „speciális viszonyra” utalva hangsúlyozta, hogy a két ország között viszony „létfontosságú a gazdasági fellendülés és a biztonság szempontjából”. David Cameron, az ellenzék vezére, aki korábban a legcsekélyebb lelkesedést mutatta Obama iránt, mindenekelőtt azt emelte ki, hogy „ő az új nemzedék első képviselője a világ politikai vezetésében”.

A londoni székhelyű Európai Külkapcsolati Tanács (European Council on Foreign Relations) kora reggel kiadott állásfoglalásában Mark Leonard igazgató azt tanácsolja Európának, hogy ne elégedjen meg a „Messiásnak tekintett Obamát, hanem vállaljanak felelősséget a globális problémákért”. A következő két hónapot a politikusoknak arra kell kihasználniuk, hogy közös álláspontot dolgozzanak ki olyan kérdésekben, mint a pénzügyi válság megoldása, a NATO afganisztáni missziójának megmentése, az Oroszország arroganciájával szembeni fellépés, a nemzetközi terrorizmus, a Közel-Keleten tapasztalható nyugtalanság, vagy például a Kínához fűződő kapcsolatok. Ahelyett, hogy egy a követeléseket tartalmazó listával fordulnának Obamához, egyeztetett akciótervet kell a megválasztott elnök elé terjeszteniük” – tanácsolja az intézet.

Obamát választották volna a franciák is

„Obama volt a francia nép favoritja az amerikai elnökválasztáson” – árulta el a nagy „titkot” Bernard Kouchner külügyminiszter. Ennek számos kézzelfogható megnyilvánulását tapasztalható volt az egész országban, a Trocadéro téri nyilvános összejöveteltől a bárokon át a különböző zát körű rendezvényekig. A politikusok egyöntetű örömmel fogadta demokrata jelölt megválasztásának hírét, pártoktól függetlenül mindenki a változásról, a nyitásról és az optimizmusról beszél.

Nicolas Sarkozy államfő újonnan megválasztott kollégájának küldött gratuláló levelében hangsúlyozottan említi az „nagy reményt”, amelyet Obama személyesít meg. Rama Yade külügyi államtitkár, a párizsi kormány egyetlen fekete bőrű tagja szerint a tengerentúli példát Franciaországnak is követnie kellene, ami egyebek mellett a színes bőrű politikusok jelentősebb szerepvállalását jelentené. Kimondva vagy kimondatlanul, de a francia politikusoknak már nagyon elegük volt a Bush-adminisztrációból, és a Fehér Ház új lakójától azt várják, hogy elődjénél nyitottabb lesz  Európa és a multilaterális kapcsolatok felé.

Józanságukat őrző elemzők felhívják a figyelmet, hogy nem szabad isteníteni Obamát, aki az Egyesült Államok érdekeit védi majd és várhatóan elődjénél protekcionistább gazdaságpolitikát fog képviselni. A közvélemény-kutatások szerint egyébként a franciák nyolcvan százaléka választotta volna Obamát McCain ellenében.

Izgalompótlék oroszoknak

Moszkva visszafogott optimizmussal fogadta az elnökválasztás eredményét. Obama győzelmére az orosz tőzsde emelkedéssel reagált délelőtt. Az orosz elnök táviratban gratulált az Egyesült Államok 44. elnökének, bízva a konstruktív kapcsolatok kialakításában. Dmitrij Medvegyev azonban beiktatása után fél évvel elmondott első elnöki beszédében nem tért ki részletesen a választásra.

Általános meggyőződés szerint kardinálisan nem változik Obama győzelmével Moszkva és Washington jelenleg hűvösre fordult viszonya, ugyanakkor a vezető politikusok inkább kedvezően fogadták a republikánus John McCain felett aratott demokrata győzelmet. – Obama fiatal ugyan, de olyan politikus, aki érti, hogy Oroszország megváltozott, olyan ország lett, amellyel közösen kell keresnie a megoldásokat és amelyet tisztelnie kell – mondta Jurij Luzskov. Moszkva polgármestere kiemelte, hogy Obama nem részese azoknak a hibáknak, amelyeket George Bush republikánus kormányzata követett el.

– Hagyományosan a republikánusokkal könnyebben találtuk meg a hangot, most azonban ez inkább fordítva van – jelentette ki az Echo Moszkvi orosz rádiónak Vitalij Csurkin. Az ENSZ állandó orosz képviselője ráadásul régi ismerőse Joe Bidennek, a januárban beiktatandó államfő alelnökének.

Bár egyes vélemények szerint McCain klasszikus hidegháborús gondolkodása, kevéssé konstruktív, de kiszámítható partnerré tehette volna a republikánus jelöltet is, felmérések szerint az orosz társadalom többsége is inkább a fekete jelölt mellett állt.

– Az orosz társadalomnak az amerikai választások iránti páratlanul nagy érdeklődése mögött valószínűleg az húzódik meg, hogy nálunk nincsenek igazi választások – vélekedett egy interjúban Mihail Gyeljagin. Mihail Kaszjanov exkormányfő egykori gazdasági tanácsadója szerint ez az orosz választók számára afféle pótlék, hogy legalább izgulhassanak, ha már hasonló versenyben nem vehetnek részt.

Szkepszis és cinizmus és remény a Közel-Keleten

Kétkedéssel és némi reménykedéssel fogadták a Közel-Keleten Barack Obama megválasztását. Az arab sajtó azt tükrözi, hogy a régió nem várhat nagy változást az Egyesült Államok közel-keleti politikájában, hiszen – mint állítják – Obama teljeséggel elkötelezett Izrael mellett. „Arculcsapásként” élték meg, amikor az Izrael-barát lobbicsoport, az AIPAC egyik rendezvényén azt mondta, hogy Jeruzsálem Izrael oszthatatlan fővárosa. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik államuk fővárosának. A floridai és New York-i zsidó választóknak tett szívességként értékelte az arab sajtó, hogy Obama korábban ellátogatott Izraelbe, és útba ejtette palesztin területeket is.

Az új elnök számára talán jó hír, hogy az izraeli sajtó is cinizmussal fogadja megválasztását. Hónapok óta folyik a találgatás: vajon a muzulmán felmenővel is rendelkező, Husszein névre keresztelt Obama megbízható-e, megvédi-e Izraelt. Egy, a Haárec napilap online kiadásában megjelent cikk szerzője azt fejtegeti, hogy mivel tanácsadói Izrael-barátok, ezért a zsidó államnak valószínűleg az új elnöktől sem kell tartania. Ugyanakkor – figyelmeztet az izraeli lap – Obama feltehetően megvárja, mi lesz a februári előrehozott izraeli választások eredménye, mielőtt komoly munkába kezdene a Közel-Keleten.

Ezzel együtt sem hagyta hidegen a muzulmán világot Obama magával ragadó története. – Ha jól tudom, az apja muzulmán volt. Biztosan máshogy gondolkozik az arabokról és a mozlimokról, mint elődje a Fehér Házban – mondta a dubai Abdul Ilah al-Bakri a Times of Indiának. A mozlim világban úgy gondolják, hogy a kisebbségi létet megtapasztaló, mindig higgadtan beszélő Obama megértőbb lesz más kultúrák iránt, és ez reményt ad az iszlám hívőknek.

A tegnapi választás ismét Amerika jobbik arcát mutatta a Közel-Kelet felé is. Obama győzelme sokkal nyomósabb érv a demokrácia mellett, mint George Bush egész, a Közel-Kelet demokratizálásáért folytatott hadjárata. – Ez azt bizonyítja, hogy az amerikaiak nem rasszisták. Ez azt üzeni a fundamentalistáknak, hogy az Amerikával szembeni összetűzésünk nem vallási vagy etnikai alapú – idézett egy másik szaúdit az indiai lap.

Egy libanoni elemző, Chibli Mallat arra buzdítja Obamát, legyen büszke mozlim származására. Kifejti, a Barack név az arab mubarak, „áldott” szó egyik változata. A mozlimok kevésbé agresszív, kiszámíthatóbb politikát várnak Obámától, többek között azt, hogy mielőbb kivonja Irakból az amerikai egységeket, és a világ koncentráljon a valódi, az iszlám világot is emésztő szélsőségesekkel való leszámolásra.