A kóser mobiltelefon és az ortodox internet titkai
A tájékozatlan szemlélő azt hihetné, hogy a zsidóság kóserségi szabályai csakis az étkezésre vonatkoznak, pl. a disznóhús, a vér fogyasztásának tilalmára. A valóság azonban ennél jóval bonyolultabb.
Forrás: HVG
A szekuláris külvilág állandó kihívásai miatt egyre jobban bezárkózó ultraortodoxia folyamatosan választ keres a legújabb világi találmányokra, eltilt azok használatától vagy domesztikálva alkalmazza azokat.
A szombati munkavégzés tilalma évezredek óta hagyományosan az utazásra is vonatkozott, tehát mindig tilos volt szombaton útra kelni. A gépjárművek, illetve a modern tömegközlekedési eszközök megjelenésével sokakban fölmerülhet a kérdés, vajon munkát végzünk-e amikor beszállunk egy autóba vagy fölszállunk a repülőre, de az ortodox tilalom ezekre éppúgy vonatkozik, mint egykor a lovaskocsi hajtására vagy a tűz csiholására.
A lakásokba bevezetett áram szintén súlyos kérdőjeleket teremtett, vajon működhet-e az elektromos fűtés, a hűtőszekrény vagy a bojler a hét pihenést előíró szent napján, vagy ezzel is dolgozunk? A felemás válasz szerint a hithű zsidók mindaddig élvezhetik a modern technológia vívmányait, amíg nem kell szombaton bekapcsolni vagy működtetni azokat. Ezért aztán Izraelben sajátos villanyórák és kapcsolórendszerek biztosítják, hogy szombaton egy előre beállított adott időpontban lekapcsolódjon a lámpa, illetve be se kapcsolódjon
a hűtőszekrény világítása.
Felgyújtani a lángot a gáztűzhelyen szintén tilos, a kóser háztartásokban az előre elkészített ételeket sabeszkor speciális platnik tartják melegen, mellettük hatalmas termoszok gondoskodnak a meleg vízről a kávéhoz, teához. Az étkezés másik oldalának használata is szabályozott, mivel a tépés munkát jelent, a vallásos otthonokban szombatra előre letépkedik a wc papírokat. Liftezni szabad, de csakis úgy, ha nem nyomjuk meg az adott emelet gombját, mert azzal már tilalmat szegnénk. Tehát Izraelben járva senki se csodálkozzék, ha ezen a napon külön idegesítő szombati lift működik a szállodákban, amely folyamatosan föl-le jár, minden emeleten megáll és kinyitja az ajtókat. Nem hibáról, hanem előre beprogramozott vívmányról van szó.
A televízió a világi szemlélet térhódításának veszélyét hordozza, tehát az igazán ortodox családokban ritkán található ilyen készülék, a kevésbé szigorú családok pedig természetesen nem kapcsolják be szombaton. A hét pihenőnapján a vallásosok nem veszik fel a telefont, bár persze az életmentés szabálya fontosabb a szombatnál, tehát sürgős esetekben még a lehető az ultraortodox zsidók is kihívják a mentőt.
A számítógépek megjelenése sokáig nem érintette a zárt közösségeket, de ma már a hétköznapi munkavégzés szerves része együtt a különösen veszélyes, akár pornószájtokat is felvonultató internettel. A vallásos izraeliek otthon nem tartanak számítógépet, s ha mégis, akkor szinte bizonyos, hogy megspórolják az internetes előfizetést, erről a számukra felesleges szolgáltatásról önként lemondanak. Önkorlátozásuk szép példája „Rimon” (gránátalma) névre hallgató saját szolgáltatójuk, amely szigorúan kiszűr minden méltatlan tartalmat, s csakis az illedelmes és vallásos lelkek számára elfogadható válaszokat engedélyezi még a google keresőjén is.
Az utóbbi években a legújabb 3. generációs internetes mobiltelefonok újfent súlyos kihívás elé állították ezt a csoportot, de az öncenzúra ezúttal sem sokáig késlekedett. Bevezették a rabbiság pecsétjével gondosan ellátott kóser telefonokat, amelyek mentesek minden felesleges extrától, csakis számológép és ébresztőóra lehet bennük a telefonos funkció kíséretében, s így megoldódik az internet kísértésének elhárítása. S hogy miért vetik alá magukat önként ezeknek a szabályoknak? A zárt vallási közösségek vezetői a szigorú szabályok elfogadását nem bízzák a véletlenre, s ha kell, a kényszerítéstől sem riadnak vissza, pl. iskoláikba csakis akkor lehet beiratni a gyermekeket, ha szülőjüknek „kóser” telefonja van, ha nincs otthon tv és internet.
