Átadták az idei „A magyar zsidóságért”-díjakat
Átadták a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) A magyar zsidóságért-díjait az 5769. zsinagógai év alkalmából vasárnap Budapesten.
Forrás: Hírextra
Az elismerésben azok részesülhetnek, akik az elmúlt időszakban sokat tettek azért, hogy a társadalmi béke, az emberek, felekezetek közötti párbeszéd erősödjön. A kitüntetettek segítettek abban, hogy a magyarországi zsidóságot megvédjék a támadásoktól, és “ne teljesüljön a népirtók álma” – mondta az ünnepségen Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke.
A laudációkat Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója mondta, a kitüntetéseket Feldmájer Péter nyújtotta át.
Zoltai Gusztáv Lomnici Zoltán méltatásában kifejtette, hogy “a kirekesztés, a rasszizmus, az antiszemitizmus elleni fellépéséért, az emberi jogok érvényesítéséért, az emberi méltóság védelmében végzett tevékenységéért” tüntette ki a Mazsihisz.
Lomnici Zoltán a Mazsihisszel közösen kidolgozta az úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt. Dorit Beinish, az izraeli Legfelsőbb Bíróság elnöke vendégeként 2007-ben hivatalos látogatáson járt Izraelben. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elnökének meghívására Amerikában folytatott tárgyalásokat, és ennek keretében New Yorkban találkozott a Zsidó Ügyvédek és Bírók Világszervezetének ENSZ képviselőjével is. Az eszmecsere központi témája az antiszemita jelenségek elleni küzdelem volt.
Zoltai Gusztáv kijelentette: Gergely Judith “a magyarországi zsidóság, különösen a holokauszt-túlélők, az elesettek, a betegek, a rászorultak érdekében végzett fáradhatatlan munkájáért, a magyarországi zsidó ifjúság töretlen támogatásáért” kapta az elismerést. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem Orvos Egészségtudományi Centrum Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet emeritus professzora nem csak orvosi területen tevékenykedett, hanem kutatta a debreceni zsidóság történetét is, főleg a vészkorszakot megelőző időket. A Debreceni Akadémiai Bizottság Geriátriai Munkabizottsága elnökeként foglalkozott az időskor egészségügyi, szociális kérdéseivel, és ismereteit a Debreceni Zsidó Hitközség idősgondozási munkájában is kamatoztatta. A hitközség 2004-ben a Debreceni Zsidó Hitközségért érmet adományozta Gergely Judithnak.
Közlése szerint Gergely Judith tizenöt évig az International Council of Jewish Women vezetőségi tagja, a magyar tagozat elnöke volt. Elnöksége alatt a szervezet Budapesten tartotta egyik kongresszusát.
Zoltai Gusztáv Jorge Dienerrel kapcsolatban megemlítette: “a magyarországi zsidóság, különösen a holokauszt-túlélők, az elesettek, a betegek, a rászorultak érdekében végzett fáradhatatlan munkájáért, a magyarországi zsidó ifjúság töretlen támogatásáért” kapta a díjat.
Laudációjában kitért arra, hogy Jorge Diener 1990-ben települt át Izraelbe, ahol új közösségi házakat hozott létre. Kubában 1994-től a JOINT-programot vezette, s 1996-ban a JOINT Litvánia, Lettország, Észtország és Kalinyingrád területi igazgatója lett. 2003-tól a JOINT magyarországi irodájának igazgatójává nevezték ki, majd Románia és a volt Jugoszláv államok JOINT irodáit is vezette.
Zoltai Gusztáv megemlítette, hogy Jorge Diener magyarországi munkássága alatt sokat tett a holokauszt-túlélők életének jobbításáért, és a szarvasi nemzetközi zsidó tábor sikere és a Bálint Ház népszerűsége is nőtt igazgatása alatt. Megszervezte egyebek mellett a Zsidó Közösségi Fórumot és a Keset-Zsidó Közösségi és Kulturális Fesztivált.
A Mazsihisz ügyvezető igazgatója méltató szavaiban felhívta a figyelmet, hogy Josef Lustig “a magyar zsidóság történelmének kutatásáért, tárgyi emlékeinek összegyűjtéséért, megőrzéséért, és bemutatásáért” kapta a kitüntetést. A díjazott a holokauszt 40. évfordulóján feleségével Izraelben megalapította a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumát, melynek célja “a magyar ajkú zsidóság tárgyi és szellemi örökségének méltó megőrzése és bemutatása”.
A múzeum látogatói a magyarországi, erdélyi, szlovákiai, kárpátaljai, bácskai, bánsági és burgenlandi magyar ajkú zsidó közösségek múltjával, kultúrájával, értékeivel ismerkedhetnek meg. A kiállítás bemutatja a zsidóság vallását és hagyományait, nevelési és oktatási intézményeit, hagyományos foglalkozási ágazatait, életmódját, ünnepeit, ezen kívül a holokauszt borzalmait, a zsidó ellenállási mozgalmat és mentőakciókat, valamint a magyar zsidók háborús részvételét.
Helyet kapott ugyanitt a modern cionizmus megalapítója, Herzl Tivadar tevékenységének és a cionizmus kialakulásának, fejlődésének tárlata is – tette hozzá.
