10 kevéssé ismert vérfürdő a történelemből

Az emberekben rejlő gonosz túlságosan is gyakran megmutatta arcát a világnak tömegmészárlások és vérfürdők formájában. A következő lista a kevéssé ismert eseteket sorolja fel. Az a tény, hogy egyáltalán 10 ilyen mészárlást lehet találni, szomorú bizonysága annak, mire képesek a hatalommal rendelkező vezetők, ha akadálytalanul tobzódhatnak.

Forrás: Múlt-kor

 

Szent Bertalan éjszakája
A Szent Bertalan éjszakáján történt mészárlás a franciaországi katolikusok erőszakos akciója volt a hugenották (francia kálvinisták) ellen a francia vallásháborúk idején. A hagyomány úgy tartja, hogy a véres esemény kiötlője Medici Katalin, IX. Károly király anyja volt. A mészárlásra a protestáns Navarrai Henrik és a király lánya közötti házasságkötés után hat nappal került sor. A jeles eseményre számos jómódú és befolyásos hugenotta érkezett a főleg katolikusok lakta Párizsba. A tragédiához vezető első esemény a hugenotta Gaspard de Coligny hadvezér ellen elkövetett merényletkísérlet volt, amelyet 1572. augusztus 24-én megismételtek, most már sikerrel. A hugenották legyilkolása egész Párizsra kiterjedt, később más városok és kerületek is követték a főváros példáját. A gyilkosságok még hónapokig folytatódtak. Az áldozatok pontos száma nem ismeretes. Becslések szerint Párizsban 2000, vidéken pedig 3000 hugenotta vesztette életét a mészárlásban.

 

A granadai mészárlás
Állítólag Abu Ishaq következő verse, amelyet Granadában írt, szolgáltatta az ürügyet a mészárlásra: „Ne tekintsétek hitszegésnek, ha megölitek őket, a hitszegés az lenne, ha élni hagynátok őket. Ők szegték meg a velünk kötött szerződést, így hogyan érezhetnétek bűntudatot a szószegők ellen? Hogy lehetne egyezségnek nevezni, ha mi jelentéktelenek vagyunk, ők pedig kiválóak? Megaláztak minket, mintha mi tévedtünk volna, és nekik lenne igazuk.” 1066. december 30-án (4827. Tevet hónap 9.) a feldühödött mohamedánok megtámadták a királyi palotát, meggyilkolták József ibn Naghrela zsidó vezetőt, és vérfürdőt rendeztek a város zsidó lakosai között. Mintegy 1500 zsidó családot (4000 embert) gyilkoltak meg.

 

Bataki mészárlás
A bataki mészárlásra 1876-ban, az áprilisi felkelés kezdetén került sor. Az oszmán csapatok 3000-5000 ezer bolgárt gyilkoltak meg. 1876. április 30-án Ahmet Aga Barun vezetésével 8000 török katona, főleg basibozuk (török szabadcsapat tagja) vette körül a várost. Az első összecsapás után a bataki férfiak úgy határoztak, hogy tárgyalást kezdenek Ahmet Agával, aki megígérte nekik, hogy ha leteszik a fegyvert, visszavonja a csapatait. Amikor a felkelők leadták fegyvereiket, a basibozukok rátámadtak a védtelen lakosságra. Az áldozatok nagy részét lefejezték.

 

Thesszaloniki mészárlás
A thesszaloniki mészárlás Theodosius, római császár megtorló akciója volt 390-ben az ellene fellázadt Thesszaloniki lakói ellen. A lázadást a császár azon parancsa váltotta ki, amely elrendelte egy igen népszerű kocsihajtó elfogását, amiért az megpróbálta elcsábítani és megrontani a császár egyik szolgáját (Butherich). A kocsihajtót börtönbe zárták, de a város polgárai a szabadon bocsátását követelték. Buterichet a zavargások során meggyilkolták, így a császár közbelépett, és kivégzéseket rendelt el. A gót csapatok a hippodromban 7000 ember öltek meg. A szám valószínűleg túlzás, de jól érzékelteti a mészárlás nagyságát. Ambrosius, milánói püspököt felbőszítette az incidens, és bűnbánatra szólította fel a császárt.

 

Srebrenicai mészárlás
A srebrenicai népirtásra 1995 júliusában került sor a boszniai háború idején. A boszniai szerb hadsereg (VRS) csapatai Ratko Mladic vezetésével 8000 bosnyák férfit, köztük mintegy 500 gyermeket gyilkoltak meg a Bosznia-Hercegovinában fekvő Srebrenica környékén. A VRS mellett a Skorpiók nevezetű szerb félkatonai egység is részt vett a népirtásban. Jelenleg 5600 áldozatot sikerült azonosítani DNS-minta segítségével. A mészárlás előtt az ENSZ védett övezetnek nyilvánította Srebrenicát, de ez se tudta megakadályozni a tömeggyilkosságot, sőt 400 fegyveres holland békefenntartó katona is ott állomásozott. Egy széleskörű vizsgálat után 2002-ben a holland kormány lemondott az ügy miatt.

 

Elphinstone hadseregének lemészárlása
1842 januárjában Dost Mohammad Khan fia, Akbar Khan megsemmisítette a William Elphinstone parancsnoksága alatt álló egyesített angol-indiai hadsereget. Az angol-indiai csapatok 1839-ben foglalták el Kabult, de az ezt követő afgán felkelés kiűzte őket a városból. A 4500 katonából és 12000 kísérő személyzetből álló hadsereg 1842. január 6-án hagyta el a várost. A 140 kilométerre fekvő dzsalalabadi angol helyőrséghez akartak eljutni, de az afgán csapatok folyamatosan támadták őket. A hadsereg utolsó maradványait január 13-án Gandamak közelében semmisítették meg. Csak egyetlen ember, William Brydon, orvossegéd menekült meg.

 

Katyni mészárlás
1940. március 5-én a szovjet csapatok lengyel katonatiszteket, rendőröket és civil hadifoglyokat végeztek ki a katyni erdőben. Az áldozatok száma megközelíti a 22 ezer embert, a leggyakrabban idézett szám a 21768. Az áldozatokat az oroszországi Katyn melletti erdőben, a kalinyini (Tver) és kharkivi börtönökben gyilkolták meg. 8000 áldozat az 1939-es szovjet megszálláskor foglyul ejtett lengyel katonatisztekből került ki, a többieket azért fogták el, mert állítólag „kémek, rendőrök, besúgók, szabotőrök, földbirtokosok, gyártulajdonosok, jogászok, papok és tisztviselők” voltak. A lengyel besorozási rendszer miatt, amely szerint minden egyetemet végzett ember tartalékos tisztnek számított, a szovjeteknek sikerült összegyűjteni a lengyel, és lengyel állampolgárságú zsidó, ukrán, grúz és belorusz értelmiség legnagyobb részét.

 

Babi Yar
Babi Yar egy kijevi vízmosás neve. 1941. szeptember 29-én a náci SS különleges egysége helyi kollaboránsok és az ukrán rendőrség közreműködésével 33771 zsidó polgári lakost mészárolt le ezen a helyen. Babi Yar a holokauszt történetének legnagyobb mészárlása.

 

NKVD fogolymészárlások
A szovjet NKVD tömeges börtönkivégzéseket szervezett Lengyelországban, a balti államokban, és a Szovjetunió azon részein, ahol az 1941-es német megszállás után kiűzték a Vörös Hadsereget. Az áldozatok száma eléri a 100 ezret, ebből 10 ezren Nyugat-Ukrajnában haltak meg.

 

Nankingi mészárlás
A nankingi mészárlás, amelyet Nanking megerőszakolásának is neveznek, a japán hadsereg által elkövetett rettenetes háborús bűntett volt, miután a Kínai Köztársaság akkori fővárosa 1937. december 13-án a japán császári hadsereg kezére került. Az erőszak 1938 februárjáig, mintegy hat hétig tartott. Nanking elfoglalása után a japán hadsereg számos rémtettet követett el, amelybe beletartozott a nők megerőszakolása, fosztogatás, gyújtogatás, a hadifoglyok és a civil rabok kivégzése. A japánok állítólag a civilnek öltözött kínai katonákat üldözték, de a mészárlás tetőpontján rengeteg ártatlant is meggyilkoltak. Rengeteg nő és gyermek is az erőszak és a gyilkosságok áldozatává vált. A háború után felállított Nemzetközi Katonai Bíróság 200 ezerre becsülte a Nankingban meggyilkolt civilek és foglyok számát. A szám sajnos nem túlzás. A temetkezési vállalatok és más szervezetek adatai szerint legalább 155 ezer holttestet temettek el.