Tanulmány: Magyarországon divat a jobboldali radikalizmus
A szélsőségesség egyre nagyobb hatással van a magyar társadalomra, hódít a cigányellenesség és az antiszemitizmus – derül ki a Magyar Antirasszista Alapítvány megbízásából készített felmérésből.
Forrás: Hírszerző
A 2006 ősze óta tapasztalható szélsőjobboldali akciók hatására egyre inkább teret nyertek a nyilvánosságban a radikális jobboldal eszméi, így nőtt bázisuk is. Példák erre az Olaszliszkán történtek utáni rasszista reakciók vagy a Magyar Gárda színrelépése. Szintén komoly probléma hazánkban a romák és nem romák közötti ellentét.
A Political Capital friss tanulmánya szerint a jelenlegi helyzet köszönhető a “parlamenti pártok struccpolitikájának” és a megfelelő kormányzati programok hiányának. Az utóbbi időszakban a radikális jobboldal egyes fogalmai – mint például a “cigánybűnözés” vagy “magyargyűlölet” – egyre nagyobb teret nyertek a nyilvánosságban. A közvélemény, a média és a jogalkalmazóként fellépő rendőrség, ügyészség vagy bíróság ingerküszöbe is rendkívül megemelkedett az ilyen kifejezésekkel szemben – derül ki a Magyar Antirasszista Alapítvány megbízásából készített tanulmányból.
Divat a radikalizmus
A felmérés szerint a jobboldali radikalizmus már nemcsak mint ideológia, hanem mint viselkedési minta is terjed, gyakorlatilag a fiatalok körében hódító divatjelenséggé vált. Zenekarok, szórakozóhelyek, öltözködési trendek és fesztiválok is szervesen kapcsolódnak hozzá. A radikális közösség vezetői pedig tudatos médiahasználatukkal rendkívüli népszerűségre tesznek szert.
A tanulmány arra is rámutat, hogy itthon teljeséggel hiányzik a politikai szereplők közös fellépése a szélsőségekkel szemben, erre példaként a Tarka magyar!-ral szembeni ellentmondásos politikai reakciókat hozzák. Az egységes jogállami fellépés hiánya miatt pedig a jogállami intézmények is “bénultnak mutatkoznak az új szélsőjobboldallal szemben”, ami bátorítólag hat a radikálisokra.
Cigányellenesség
A felmérés szerint közben hazánk legkomolyabb etnikai problémájává vált a cigányellenesség, amelyet sokan nyíltan vállalnak. Korábban még csak hangos, temperamentumos és hedonista jelzőkkel illették a szélsőjobboldali nyilvánosságban a romákat, míg mostanra már agresszív, veszélyes és fenyegető kisebbségként vannak beállítva. Ez pedig alapot szolgáltat a radikálisoknak, ezért jött létre például a Magyar Gárda is.
Mindezek mellett a zsidókkal kapcsolatos sztereotípiák – a tanulmány szerint – nem változtak. A nyílt antiszemitizmus csak a társadalom kis részét – nagyjából egytizedét – jellemzi, ugyanakkor a “mainstream médiában és vezető politikusok nem egyértelmű megfogalmazásaiban ma is permanensen jelen van a kódolt antiszemitizmus”.
A tanulmány szerint a probléma ha nem is szüntethető meg, de enyhíthető. Ha például a falvakban több lenne a rendőr és a polgárőr, akkor csökkenne az ott élők félelme és beszűkítené például a Magyar Gárda térnyerését. A szélsőségek visszaszorításához arra lenne szükség, hogy a rendőrség, ügyészség és a bíróságok következetes, egyértelmű döntéseket hozzanak, a Legfelsőbb Bíróság pedig ajánlást adhatna ki. Az oktatásnak is komoly szerepe van ebben, a felmérés rámutat, hogy a faji-kulturális tolerancia oktatásának már az óvodában helyet kellene kapnia.
