Két vicc közt okolják a zsidókat a hitelválságért – mint a náci Németországban
Ismét a ’30-as, ’40-es évek náci Németországát idéző publicisztikát közölt a Magyar Hírlap – elemezte lapunknak Gábor György, vallásfilozófus Bayer Zsolt, a lap vezető publicistájának A lepke szárnya című cikkét.
Gyűlöletkeltő cikk a Magyar Hírlapban
Forrás: Népszava
Korábban egy hasonló hangvételű írás már száz értelmiségi tiltakozását váltotta ki. A lap tulajdonosához, Széles Gábor nagyvállalkozóhoz közel állók egy jelentős része nem nyilatkozik, van ugyanakkor, aki komolyan elhatárolódik. Gábor György szerint épp ez a legfontosabb lépés.
Magát alázza meg a mérsékelt jobboldal azzal, hogy rendre nincs egy szava sem az olyan irományok láttán, amilyen a Magyar Hírlapban Bayer Zsolt tollából a napokban megjelent – mondta lapunknak Gábor György vallásfilozófus. A lap keddi számában Bayer ugyanis ismét antiszemita hangvételű cikket tett közzé: A lepke szárnya címen. Az újság vezető publicistája két zsidó viccel “keretezett” terjedelmes anyagában arra hívta fel a figyelmet, hogy – szerinte – a jelenlegi amerikai és ezáltal világméretű hitelválság okai a brooklyni zsidók. Ír erősödő antiszemitizmusról és arról is, hogy Magyarországon ez még tulajdonképpen el sem éri az államokbeli szintet.
Bayernek ráadásul nem ez az első uszító cikke. Mint emlékezetes, korábban számtalan civil és politikus tiltakozását váltotta ki „A medence és környéke” című publicisztikával, amelyben arról értekezett: vannak zsidók, “akiknek puszta létezése indokolja az antiszemitizmust”. Elképesztő, felháborít, botrányos és visszautasítandó – írta nyílt levelében Dávid Ibolya, az MDF elnöke arra a cikkre reagálva. Demszky Gábor főpolgármester pedig emiatt lemondta hivatali Magyar Hírlap-előfizetését, s mint levelében írta: “hasonlóan nyílt és egyértelmű náci alapvetéssel a rendszerváltás óta napilapban nem találkoztam”. Széles Gábor laptulajdonosnak egyébként száz értelmiségi tiltakozó levelet írt a Bayer-cikk miatt.
A legfőbb probléma azonban nem is az antiszemita cikkek születése – vélte Gábor György. Mint lapunknak kifejtette, antiszemitizmus mindig is volt, s megvoltak ennek a médiumai is. Ha ma például egyes portálokon olvasunk hasonló cikket, akkor meg sem lepődünk. Ez a stílus azonban nem a tisztességes konzervativizmusra jellemző, hanem a ’30-as, ’40-es évek náci Németországára. Ott születtek pontosan ilyen hangvételű irományok, például a Stürmer című lapban. Ez az újságírói mentalitás a vezető nyugati sajtóban elképzelhetetlen – mondta. Egész Nyugat-Európában kiváló elemzések jelennek meg a válság okairól, mind a jobb-, mind a baloldali médiumokban. Az igazi gond mégsem ez, hanem az, hogy egy magát jobboldali, jobbközép orgánumként meghatározó, “mainstream” lapban megjelenhet ilyen írás, s az úgynevezett mérsékelt jobboldaliak ezt csendben tudomásul veszik – jelentette ki Gábor György. A Fidesz elnöke például pártja születésnapján nemrégiben Bayer Zsolttal vígan “pogácsázott”, országnak-világnak büszkén jelezve, hogy remekül elvannak – emlékeztetett a vallásfilozófus, hozzátéve: az utóbbi időben Orbán igyekszik leválasztani a Fideszről a szélsőjobbot, ám ez csak a retorika szintjén történik meg, mint azt a példából is látjuk. Szijjártó Pétert, a Fidesz szóvivőjét többször is kerestük telefonon, hogy megkérdezzük pártja véleményét a Bayer-cikkről, ám nem sikerült elérnünk őt.
A laptulajdonoshoz közel állók egy része ráadásul nem óhajtott nyilatkozni az esetről. Wimmer István, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára nem kívánt semmit mondani, mert – szerinte – nem lenne elegáns a szervezet volt elnökéről (Szélesről – a szerk.) ilyen témában bármit is állítania. Lapunk azon felvetésére, hogy Széles még mindig tiszteletbeli elnök, úgy reagált: ez csupán “tisztség”, valódi feladatokkal nem jár. Futó Pétert, az MGYOSZ elnökét nem sikerült utolérnünk; telefonja egyfolytában foglaltat jelzett, ezért elektronikus levélben is elküldtük neki kérdéseinket, melyre hamarosan az alábbi válasz érkezett: „Sajnos Futó Úr a mai napon délután korábban elhagyta az irodát…” Niklai Ákos azonban megtörte a hallgatást: az MGYOSZ alelnöke közölte, az antiszemitizmus vagy bármiféle hasonló téma fel sem merült közte és Széles közt, csupán szakmai kérdésekről beszéltek. A cikk kapcsán azonban megjegyezte: elutasítja az antiszemitizmust és nem engedne teret neki. Széles már a “medencés” cikknél kijelentette: “nem nyilatkozom a maguk lapjának”.
Korábban már más Széles-médiummal is történt hasonló eset: a médiahatóság gyűlöletkeltést vélelmező nézői beadvány miatt vizsgálatot rendelt el az Echo Tv júliusi Mélymagyar című műsora miatt. A panaszos állítása szerint “a műsorban mind Bayer Zsolt, mind a műsor riportere a falusi romákat bűnöző, deviáns, a polgárok együttélését folyamatosan veszélyeztető társadalmi csoportként állította be”.
