A Sorsok Háza megvalósításáról

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

„Fontos intézményt építünk, évtizedekre, reméljük, százados távlatokkal – az átgondoltság, minőség és a felelős gazdálkodás a legerősebb szempontok. Mindazonáltal bizakodhatunk: a holokauszt emlékév során, 2014-ben megnyithatja kapuit az új holokauszt emlékhely” – jelentette ki.

A MÁV „hihetetlen lelkiismeretesen, kiemelt figyelemmel” valósítja meg az építkezést, F. Kovács Attila vezető tervező irányításával a héten elkészültek az építészeti tervek, hamarosan építési engedélyt kap az épület – közölte.

Fürjes Balázs úgy fogalmazott: a tartalomfejlesztés tekintetében Schmidt Mária és munkatársai akkor járnak el helyesen, ha néhány hónap előkészítés után egy strukturált, rendezett, átgondolt tervezetet raknak le az asztalra, most pedig „az alkotás folyamata zajlik”. A „vendégeknek sem félkész ételt tálal fel a házigazda”, amikor a belső tartalom tervezete kész, ahhoz hozzászólhat mindenki, akinek mondanivalója van, és aki nyitott a közös gondolkodásra – jelentette ki.

A kormánybiztos hozzátette: a Holokauszt Emlékbizottságban eddig is nyitott párbeszéd zajlott az emlékév előkészítéséről, ez így lesz ezután is. Kifejezetten sértő lenne a zsidó szervezetek és mások irányában, ha végiggondolatlan, kimunkálatlan ötleteket kellene bárkinek is véleményeznie – vélekedett. Előkészítés, párbeszéd, megvalósítás a helyes sorrend „és a közvélemény tájékoztatása” – mondta a kormánybiztos.

A kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a MÁV rendkívül figyelmesen járt el a bezárt pályaudvarban lakó családokkal. A pályaudvar épületében 23 szolgálati lakás volt. A MÁV-nak ugyan lett volna lehetősége a lakásbérleti szerződések egyoldalú felmondására, de nem ezt tette, hanem minden lakóval egyezséget kötött, konszenzust ért el az augusztus óta tartó tárgyalások során a kiköltözés időpontjáról, a csere bérlakásról vagy a pénzbeli megváltásról, mára pedig mindenki kiköltözött az épületből – ismertette.

Fürjes Balázs leszögezte: az ügyben semmiféle titkosítás nem történt, a közpénzekkel pedig nyilvánosan elszámolnak. Az építkezés nettó ötmilliárd forintba kerül, a működtetés és az üzemeltetés kérdéseit pedig időben megoldják, az építkezés elindításával párhuzamosan. Ez a logikus sorrend – jegyezte meg.

Fürjes Balázs célként fogalmazta meg, hogy az intézmény meglátogatása keltse azt az érzetet a fiatalokban, hogy „ha felülkerekedik a gonosz, a holokauszt tragédiája velük vagy bármelyik barátjukkal, ismerősükkel is megtörténhetett volna 70 évvel ezelőtt. Sejtsék meg a borzalom és kiváltó okainak lényegét, döbbenjenek bele a soá valóságába, embertelenségébe”.

A kormánybiztos ismertetése szerint az emlékévben lesznek olyan rendezvények, amelyek a múlt egy napjára, hetére emlékeztetnek majd, de olyanok is, amelyek állandósítják az emlékezést a „Felejteni tilos, emlékezni szigorúan kötelező!” erkölcsi parancs alapján. A Sorsok Háza éppen ez utóbbi célt szolgálja, hogy nap mint nap, évről évre emlékezzünk, és ne felejtsünk, és soha ne történhessen velünk semmi hasonló embertelenség – mondta Fürjes Balázs kormánybiztos.

Schmidt Mária szólt arról: a holokauszt története azt példázza, hogy semmilyen cselekedet nem lehet indokolt, ami az etikai értékekkel, az emberi méltóság tiszteletével szembemegy, mert az embertársaink méltóságának tiszteletben tartását „semmilyen vélt vagy valós politikai szempontból nem lehet felülírni”. Ha ezeket a szempontokat a Sorsok Házának látogatói megértik, elértük célunkat és jó munkát végeztünk – hangsúlyozta.

Úgy fogalmazott: a Sorsok Háza ügye „közös ügy, mindannyiunk ügye, nemzeti ügy”, mert a 20. század arról is szólt, hogy az erkölcsi törvények felülírhatók, a „cél pedig szentesíti az eszközt”. Ezt azonban meg kell cáfolni, és ebben a Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ fontos szerepet kaphat, ha meg tudja tanítani a következő nemzedékeknek, hogy megéri a jót, az erkölcsöst választani, akármilyen kockázatos legyen is.

Schmidt Mária megállapította: a fiatalok jobban értik a film nyelvét, mint az irodalomét, ezért az intézménynek a vizuális kultúrában jártas szakemberekre is szüksége van, csakúgy, mint pszichológusokra, szociálpszichológusokra, filozófusokra. Sajnálatát fejezte ki egyúttal, hogy Konrád György nem kívánt részt venni ebben a projektben.

Felhívta a figyelmet, a kiállítás létrehozását nem az motiválta, hogy „egy újabb történelemkönyvet hozzunk létre”, hanem az, hogy a már feltárt, kikutatott adatokat úgy mutassák be, hogy értékelhetők és befogadhatók lehessenek a fiatalabb generációknak. Legfőképpen azoknak készítik a kiállítást, akiknek semmilyen fogalmuk sincs erről a korszakról, ezért speciális eszközökkel igyekeznek ezt bemutatni. „Azok körében akarunk tetszést aratni, akik semmilyen előzetes tudással nem rendelkeznek a korszakról és nem is nagyon érdekli őket a dédszüleik története” – fűzte hozzá.

Mint mondta, a kormány célja a Sorsok Házával az, hogy a vészkorszakot, ezt a hetven évvel ezelőtti szörnyűséget úgy mutassa be, hogy az a fiatalok ingerküszöbét átlépje. Ez azért nagy kihívás, mert a mai fiataloknak a hetven évvel ezelőtti népirtás már nagyon távoli múltnak tűnik, ráadásul vizuálisan teljesen más a befogadóképességük és másként fogadják be és dolgozzák fel az információkat.

Rámutatott: azért fontos, hogy ezt a célcsoportot a Sorsok Háza meg tudja szólítani, mert ők lesznek a következő felnőtt generáció, amely továbbadja ezeket az értékeket az utánuk következő nemzedékeknek. A kormány elvárása, hogy a kiállítás és az oktatási központ elsősorban a 14-22 év közötti korosztályt célozza meg, ami persze nem azt jelenti, hogy az ne kösse le a felnőtteket.

A tervek szerint az első kiállítótér, ahova a látogatók belépnek, 45-50 perces programot biztosít majd nekik, innen mehetnek tovább a következő térbe, ahol multimédiás eszközökkel kaphatnak újabb tartalmakat, de itt már a táblagépek segítségével maguk dönthetik el, hogy mire kíváncsiak. Cél az, hogy az első térből való kilépés után a diákokban merüljenek fel kérdések a holokausztról és akarják megtudni, hogy ez a tragédia miért mehetett végbe, megtörténhet-e máskor is, illetve akarják megérteni, hogy mit jelent az, amikor valakit kiközösítenek és még az élete is veszélybe kerül – ismertette.

Schmidt Mária kiemelte: az intézmény egyik fontos célja az is, hogy megőrizze azok emlékét, akik az erkölcsös magatartást választották a vészkorszak idején, és akár saját életük kockáztatásával is mentették az üldözötteket. Ezen kívül a nagyobb hangsúlyt kapnak a gyermeksorsok, mert így kerülhet közelebb a vészkorszak a diákokhoz. Meg akarják mutatni, hogy a történelemben minden döntések és választások sorozata, és „a jót is lehet választani”, akármilyen rizikóval is jár – tette hozzá.

Megtisztelőnek nevezte a média érdeklődését, ugyanakkor türelmet kérve megemlítette: a névválasztáskor a sajtó képviselőinek a végső döntés előtt nyilatkozott az intézmény elnevezéséről és a látványelemekről, holott akkor ez még nem volt végleges, csak a nyáron ülésező kreatív csoport javaslata volt, amiről a végleges döntést – a közbeszerzési eljárás szabályos lefolytatása után – a közalapítvány kuratóriuma később hozta meg. Ez adott okot az egyes sajtóorgánumok részéről a találgatásokra.

Közölte: igyekeznek az intézmény tartalmával elkészülni jövő év április 16-ára, a holokauszt magyar áldozatainak emléknapjára, de ha ez meg is történik, a kiállítást folyamatosan fejlesztik majd tovább.

Megjegyezte: a Sorsok Háza nem a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont ellen jött létre, hanem éppen azt kiegészítendő, mert mindkét intézménynek más a célcsoportja. Hozzátette: a Sorsok Háza létrehozását koordináló szakmai csapat tagja mások mellett Haraszti György, a Páva utcai emlékközpont kuratóriumának elnöke is.

Kapcsolódó cikkek:

A Terror, a Holokauszt és a Sorsok Háza

Sorsok Háza: indul az építkezés

Nincs konszenzus a Holokauszt gyermekáldozatai emlékhelyének ügyében