Kafka egész életében az alijáról álmodott

Franz Kafka több kéziratának egy tel-avivi apartmanban nemrég történt fölfedezése alkalmat teremtett az író zsidó örökségével és a cionizmus iránti elkötelezettségével kapcsolatos spekulációkra. 

Forrás: Cionista.hu

 

Mint arról a Háárec júliusban beszámolt, a Tel-Aviv szívében megtalált Kafka-kéziratok Eszter Hoffénak, Brod korábbi titkárnőjének a tulajdonát képezték. Hoffe tavaly meghalt és a kéziratokat két lánya örökölte, akik azok eladását fontolgatják. Az elveszett örökség történetét a nemzetközi média is felfedezte. Ennek eredményeként a marbachi székhelyű, Kafka levelezésének jelentős részét őrző Német Irodalmi Intézet Archívuma szeretné megkapni az anyagot Izraeltől. Az izraeli állami levéltár egyik munkatársa szerint azonban „semmilyen, a zsidó nép történetét tekintve fontos anyag nem hagyhatja el Izrael államát… Nem fogjuk megengedni a kéziratoknak a törvényes keretek nélkül történő külföldre juttatását.”

Mark Gelber Kafka-szakértő, a Ben Gurion Egyetem oktatója azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy az írónak „a cionizmussal és a zsidósággal való szoros kapcsolata” a legfőbb oka annak, hogy az elveszettnek hitt kézírásoknak Izraelben kell maradniuk. „Ez az anyag Jeruzsálemé” – mondta Gelber. „Brod még az I. világháború előtt cionistává vált, itt élt, itt dolgozott és itt is van eltemetve. Kevéssé ismert az a tény, hogy Kafka személyiségét és írói munkásságát tekintve teljesen elkötelezett zsidó volt, aki bizalmas kapcsolatot ápolt a cionizmussal és a zsidósággal.

„A fejemben lévő borzalmas világ – Életrajzi értekezés Franz Kafkáról” című új könyvében azonban Louis Begley azt állítja, hogy zsidó identitásában történt elmélyedése ellenére az író nem volt sem cionista, sem pedig a zsidó közösség aktív tagja. „Csodálom a cionizmust és egyben undorodom is tőle” – idézi Begley Kafkát. Gelber és más Kafka-szakértők azonban azt állítják, hogy Kafka – bár nem volt elszánt cionista és nem tanulmányozta lelkesen a héber nyelvet, de – megszállottan ragaszkodott egész életét végigkísérő álmához, hogy Izraelbe költözzék. Azok, akik szerint Kafka rajongott a zsidóságért, azt remélik, hogy levelei Izraelben maradnak és a helyi levéltárba kerülnek, de a hagyaték e részének sorsa még megoldatlan.