Közel a káoszhoz – távol a demokráciától

Írta: Magyarország ma - Rovat: Hírek - lapszemle

„Egy ország a dackorszakban” címmel közölt elemzést az elmúlt napokban a magyarországi szélsőjobboldal térnyeréséről a müncheni Süddeutsche Zeitung. A német vélemény: „Európa egyik legfélelmetesebb populistája Orbán Viktor…” 

Forrás: Magyarország ma

 


A „KÖZÖS ÜGY”

– A szerző, Alex Rühle, cikkében egyebek mellett foglalkozik az ultranacionalista Jobbik Magyarországért Mozgalom félkatonai szárnyaként tavaly augusztusban megalapított Magyar Gárdával – mint az olvasható: „A Nagy-Magyarországról álmodó szervezet tagjai a ’cigánybűnözést’ átkozzák, egyenruhájuk és jelképeik a nyilasok hatalmi jelvényeit idézik, azokat a Hitlerrel lepaktáló nyilasokét, akik még 1944 végén is segédkezet nyújtottak 80 ezer zsidó deportálásához és megöléséhez.

A Magyar Gárda és más félkatonai osztagok, mint például a Nemzeti Őrsereg, egyre inkább félelmet és ijedelmet keltenek, az SA-alakulatokhoz hasonlóan parádéznak a magyarországi városok utcáin – Auschwitzba kívánják a homoszexuálisokat, erőszakkal fenyegetik a romákat, és minden ellenfelüket úgy szidalmazzák, hogy mocskos zsidók…”

A Süddeutsche Zeitung a cikk további részében többször idézi Vásárhelyi Mária szociológust, aki szerint a polgári jobboldalnak a szélsőséges erőkkel való „flörtölése” elmosta a radikális és a mérsékelt jobboldal közötti határokat, szalonképessé tette a szélsőséges szólamokat. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség és a szélsőjobboldal különleges viszonyát jellemzi az a levélváltás, amely a közvetítő Tőkés László EP-képviselő és a radikálisok vezetői között történt 2008 augusztusában. A közvetítő – a magyarországi parlamenti párt nevében is – az alábbiakat közölte az újnácikkal:
„Küzdelmetek egyetlen komoly kritikája az lehetne, hogy amennyiben Ti túlságosan előre mentek, akkor fennáll a veszélye a többiektől való elszakadásnak. Ez például a Jobbik (Magyarországért Mozgalom – a Szerk.) esetében a nemzeti derékhaddal való szembekerülésig terjed, ami nem feltétlenül használ közös ügyünknek…”
Hírportálunk – a Nemzetbiztonsági Hivatal helyett is – részletes térképet nyújt át az Olvasóknak az Európai Nemzeti Front égisze alatt tevékenykedő magyarországi nemzetiszocialista mozgalmakról (a FIDESZ magyar „polgári” szövetségeseiről) és az elkövetkező híranyagokban tájékoztat az európai, észak- és dél-amerikai illetve az ausztráliai kontinensen működő hungarista szervezetekről, azok vezető személyiségeiről is.

Az újjászervezett magyarországi szélsőjobboldal

A liberális média és Keller László parlamenti felszólalásait követően a Magyar Szocialista Párt már 2000-ben nyilvánosságra hozta azokat az adatokat, dokumentumokat, melyek bizonyították, hogy a Fidesz-FKGP-KDNP-MDF koalíció, elsődlegesen is a dr. Torgyán József vezette Független Kisgazdapárt, komoly kapcsolatokat épített ki a hazai hungarista szervezetekkel és az őket támogató nyilas emigrációval, a nemzetiszocialista üzletemberekkel. A nyilvánosság elé tárt dokumentumok nemcsak a magyarországi politikai palettát rendezték át, de igen komoly zavart idéztek elő a szélsőjobboldal soraiban is.

Szinte hetek alatt tűnt el a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA), a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ), a Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) és a Kommunisták Üldözötteinek Szövetsége?(KÜSZ)… Ennyire jól dolgozott volna a Nemzetbiztonsági Hivatal? Az Orbán-kormány polgári titkosszolgálata? Nyilvánvalóan nem, hiszen csak a megszokott, a napisajtóból ismertté vált elnevezéseket változtatták meg az irányítók – néhány név került csak a feledés homályába – a Magyar Nemzeti Arcvonal, hogy példát is említsek, „Vándorsólymok” elnevezéssel folytatta a fegyveres kiképzéseket (hivatalosan sportegyesületként bejegyezve.) Az új „kulturális” és „hagyományőrző” egyesületek ugyanazokkal a célokkal és tömegekkel folytatták tevékenységüket, mint akiket a kilencvenes években megismerhettünk.

Az 1848-as XXII. törvény által létrehívott Nemzeti Őrsereg – melynek már akkor sem a honvédelem volt a feladata! – mintájára Simicskó István fideszes képviselő és titkosszolgálati államtitkár fejéből még 2001-ben, az általános hadkötelezettség idején pattant ki az önkéntes tartalékosokat honvédelmi ismeretekre kiképző Nemzetőrség gondolata… A kérdés logikusan következik: valójában az államtitkártól származik a kvázi párthadsereg ötlete? – A tervezet fontos lehetett a 2002 után ellenzékbe szorult pártnak, hiszen előbb Kiegészítő Védelmi Erő-ként, majd 2007-ben Honi Gárda elnevezéssel tárta az Országgyűlés elé a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tervezetét.

Orbán Viktor minisztertársainak elképzelését – talán nem is egészen véletlenül – később, évek multán végül is (a Fidesz választási vereségeit követően) a szélsőjobboldali Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke, Vona Gábor tette magáévá, jóllehet a MIÉP örökébe lépett párt hangadói (az úgynevezett Bethlen Gábor-programban) még nem magánhadseregről beszéltek… A MIÉP és a Független Kisgazdapárt romjain – és az Orbán-kormány titkosszolgálata Demeter Ervin szerinti „beépülése” folytán átalakításra szoruló nyíltan neonáci organizációkból – már 2001-ben létrehozták a visszafogottan „csak” irredenta, revizionista programmal indult Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat (HVIM), melynek élére a fiatal kora ellenére is titokzatos múltú Toroczkai (Tóth? Tutsek?) László került.

„Toroczkai” egyik felmenője – nagyapja – az a dr. Tutsek Gusztáv Vazul népbírósági bíró volt, akinek nevét az 1956 utáni, a szabadságharcosok ellen indított perekből ismerjük: a hírhedt „halálbíró” mondta ki a legtöbb halálos ítéletet az 1956 és 1960 között lefolytatott büntetőeljárások során. („Tutsek Gusztáv emiatt tabutéma volt családomban…, születésem előtt jó néhány évvel korábban halt meg Budapesten. Már felnőtt fejjel, 18 évesen, miután beléptem a MIÉP-be, tudtam meg, hogy ki volt valójában…”)

Dr. Tutsek Gusztáv Vazul a Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsának a tagja az eddigi kutatásaim alapján 55 halálos ítéletet hozott az 1956-os szabadságharc leverését követően. Sajnálatos dolog, hogy az 1956-os Forradalom Története Dokumentációs és Kutatóintézete a mai napig sem tárta fel teljes egészében a megtorlásoknak áldozatul esett szabadságharcosok listáját. Bár már 1997 októberében nyilvánosságra hoztam a Fővárosi Bíróság Népbírósági Tanácsa Kb.XI. 2632/1957-1. számú Jegyzőkönyvét, melynek tanúsága szerint a „halálbíró” 1957. július hó 11-én tartotta első tárgyalási napját a Balogh József és 13 társa ellen indított bűnügyben – az 56-os Intézet munkatársai ezt az epizódot azóta sem szerepeltetik kimutatásaikban. Ami – egyebek mellett – bizonyítható: Spamberger György V. rendű vádlottat, akit 1944-ben munkaszolgálatra a Harmadik Birodalomba hurcoltak, e perben ítélték halálra és végezték ki 1957. november 8-án.

Talán az sem érdektelen, hogy a perben dr. Torgyán József volt az egyik bírósági fogalmazó – az a politikus, akit 1990 után a Független Kisgazdapárt elnökeként ismert meg az ország, és aki az Orbán-kormány minisztereként mindvégig aktív kapcsolatban állt a Hungarista Mozgalom bel- és külföldi vezetőivel.

A Jobbik Magyarországért Mozgalmat a Fidesz MPSZ támogatásával 2002-ben alakult Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) aktivistáiból hozták létre, 2003-ban alakult párttá. Alapító nyilatkozatuk szerint céljuk „a rendszerváltás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése” – amely cél kódoltan a rendszer, a szocialista-liberális demokrácia elleni harcot foglalta magában. A kezdetekben – mert később a Vona Gábor, Balczó Zoltán, dr. Gyüre Csaba, Murányi Levente és Szegedi Csanád vezette mindinkább radikalizálódott párt a kilencven százalékában rasszista, xenofób elveket valló tagsága a cigány- és zsidóellenességet is programjává tette. Nevükhöz, tevékenységükhöz fűződött a Kádár-rendszerben használt „cigánybűnözés” fogalmának felelevenítése, a „társadalmi aszimilációra nem alkalmas népcsoportok bevándorlása megakadályozásának” tervezete, illetve, összhangban a Fidesz MPSZ-szel: az újraállamosítás és a Nemzetőrség megszervezésének gondolata.

Szövetségben a rohamosztagokkal

A Fidesz MPSZ a 2006. évi választási vereségét követően egyértelműen a szélsőjobboldali erők felé fordult. – Az MDF némileg megtisztítva sorait a korábban kompromittálódott, a hungaristákkal együttműködött politikusoktól, jobbközépre helyezkedett, e parlamenti átrendeződést követően Orbán Viktor számára radikális tevékenysége bizonyításához csakis a neonáci-hungarista organizációk felé történő nyitás maradt – ezek az organizációk hajtották végre elsődlegesen azt az ellenzéki programot, amely leginkább megfelelt a Fidesz MPSZ érdekeinek.

2007-ben Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával egyesületként alapította meg és jegyeztette be a német SS mintájára szervezett Magyar Gárda elnevezésű paramilitáris párthadsereget, amely nemcsak országos, hanem napjainkig ható nemzetközi vitákat gerjesztett, főként az utódállamok (Szlovákia, Románia, Ukrajna, Szerbia) és Magyarország között

A párthadsereg – Orbán Viktor álma – létrehozását illetve a hungarista jelképekkel felszerelt Nemzeti Őrsereg megszervezését követően az első (1994-1998 közötti) nemzetiszocialista kísérlethez hasonlóan a neonáci szervezeteken belül újabb átszervezés történt. Különvált a párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, majd a „párhuzamos Magyarország” orbáni gondolatának megfelelően szabadkezet kaptak azok a szövetséges szélsőjobboldali szervezetek, melyek a piszkos munka – vagyis a fenyegetések, terrorcselekmények – végrehajtására szerveződtek. Színre lépett a Mi Magunk akciószervezet, majd a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg, a Vér és Becsület valamint a korábbi Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportok névváltoztatása folytán Vándorsólymok elnevezéssel tevékenykedő, folyamatos fegyveres kiképzéseket (akciókat) folytató organizáció – ezek némelyike olykor-olykor az elektronikus orgánumaikon keresztül vállalják az utóbbi években lezajlott terrortámadásokat.

A Magyarországon leginkább ismert neonáci hírportál, a Kuruc.info munkatársai között ott találjuk a németországi Dortmundból hazatért hungarista propagandistát, Dobszay Károlyt, aki jelenleg a budapesti Magyarok Háza épületének III. emeletén szerkeszti a nyíltan rasszista, Szálasi és az 1945 után háborús bűntettekért kivégzett nyilas vezetők emlékét ápoló Front című újságot. Tudós-Takács Jánost és Mónus Áront, az újnyilasok tanítómestereit… Für Lajos, az Antall-kormány honvédelmi minisztere (a „fajvédelmi miniszter”) mikor éppen nem gárdistákat avat, nyilatkozataival, jelenlétével emeli a szélsőjobboldali összejövetelek rangját. Ugyanide sorolt be a kerepesi polgármester, Franka Tibor (az Esti Hírlap egykori főszerkesztője), továbbá Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője – akik jelenleg kivétel nélkül a magyar sajtó mélypontját jelentik Omelka Ferenc és Bosnyák Zoltán óta. Az említett nevek természetesen csak a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a Fidesz MPSZ valamint a neonáci szervezetek mögött álló médiabirodalom száz meg száz jól megfizetett propagandistával dolgozik, akik szellemi munícióval látják el a fővárosi vagy vidéki harcterekre induló árpádsávosokat – abban a csalfa reményben, hogy Orbán Viktor 2010-től majd megosztozik velük a rendcsinálás okán kicsikart hatalomban.

Azzal nyilvánvalóan nem árulok el titkot, hogy a cinkosok egyáltalán nem bíznak egymásban… A rohamosztagok vezetői között heves viták zajlanak, hogy a szélsőjobboldal pártjai és félkatonai szervezetei meddig menetelhetnek a Fidesz MPSZ érdekében, és a számukra átadott biankó vajon mennyit ér majd 2010 után?

Az sem elképzelhetetlen persze, hogy a legjelentősebb ellenzéki párt irányítóit is ugyanezek a gondolatok foglalkoztatják – hiszen az esetleges választási győzelem esetén sem egészen biztos a győztes párt neve, az újnáci hordák nem feltétlenül állnak meg a Kossuth Lajos téren, az Országház kapui előtt…
 

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]