Csatáryt egyszer már elítélhették Pécsen 20 évre

Újabb adatokra derült fény a Csatáry-ügyben.

Balassa Zoltán történész szerint bizonyos kassai, korabeli források szerint Veszprémben letartoztatták Csatáryt, továbbá az is lehetséges, hogy Pécsen 20 évet kapott. Ha ezt a levéltári adatok is alátámasztják, akkor az bizonyítékként szolgálhat az egykori gettó-parancsnok ellen.

„Egyes adatok szerint, Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Csatáry már a tárgyalás előtt megszökött” – állította a hvg.hu-nak Balassa Zoltán, kassai történész és újságíró.

A 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal központ 2011 őszén tett feljelentést. A központ szerint Csatáry emberiség elleni bűncselekményt követett el, amikor 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként közreműködött közel 16 ezer zsidó deportálásában. Júliusban a The Sun újságírói budai lakásában azonosították az idős férfit, aki ekkor már a Wiesenthal központ náci háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyén állt.

A budapesti ügyészség nem sokkal ezután házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene. A volt gettóparancsnokot július 31-én kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, Csatáry tagadta az ellene felhozott vádakat.

Pécsen 20 évet kapott

„Hogy miképpen sikerült Csatárynak Veszprémből megszöknie, azt egyelőre homály fedi”– mondta Balassa Zoltán. Eddig azt lehetett tudni, hogy Csatáry László az orosz megszállás elől 1944-ben a német csapatokkal együtt menekült el Kassáról, majd a háború után hamis személyazonossággal, magát jugoszláv állampolgárnak kiadva Kanadába költözött. Balassa Zoltán elmondta, hogy Východoslovenská Pravda, az akkori Csehszlovákia napilapja, 1945. 24-ei, vasárnapi száma azt a közölte, hogy Veszprémben letartóztatták Csatáry László rendőrkapitányt, a lap a hírt az akkori csehszlovák hírügynökségtől (ZAS – Zpravodajské agentúra Slovenska) vette át. Eszerint viszont nem távozhatott 1944-ben Magyarországról. „Érdekes, hogy a letartóztatásról az akkori Magyar Távirati Iroda (MTI) nem adott ki közleményt, ugyanakkor a veszprémi rendőrségen ebből az időből valamilyen erre vonatkozó iratnak léteznie kell ugyanúgy, illetve levéltárban”– mondta Balassa.

A kassai történész szerint, Görög Arthur, a kassai Zsidó Tanács tagja is megemlékezik Csatáryról az 1960-as években megjelent írásaiban. Ezekből is az derül ki, hogy a volt gettóparancsnokot 1945-ban Veszprémben letartóztatták. Érdekes, hogy ebben az írásban megemlíti azt is, hogy Csatáryt 20 év börtönbüntetésre ítélték Pécsen, ezt egyébként még eddig más forrásból nem tudhattuk meg. Görög munkája, 1991-ben megjelent Izraelben is A kassai zsidóság története és gallériája címen. Ebben a munkában megismétli a pécsi ítéletre vonatkozó szöveget, továbbá megemlékezik Csatáry kegyetlenségéről is. „Csatáry gyakran keresett fel bennünket és folytonos rikoltozásával és korbácsa hadonászásával rémítgette a szegény porig süllyedt áldozatokat. Ha pedig úri kedvtelése úgy tartotta, akkor még rájuk is sújtott és a bestia nem tett különbséget férfi és nő között”– írja Görög Arthur.

A bizonyító plakát

A Csatáry László elleni vizsgálatban az eddigi legfontosabb bizonyítéknak az 1948-as kassai per tekinthető, ahol a volt gettó-parancsnokot távollétében halálra ítélték. Korábban arról szóló hírek láttak napvilágot, hogy a szlovák levéltárakban nincs nyoma a rendőrparancsnok elítélésének, június 26-án azonban előkerült a per teljes jegyzőkönyve a halálos ítélettel és több szemtanú terhelő vallomásával. A tanúk beszámolói egyértelműen alátámasztják Csatáry bűnösségét és azt, hogy olyanokat is deportáltatott, akikre nem vonatkozott a kitelepítési parancs, vagy mozgásképtelenek voltak.

Csatáry tagadja, hogy gettóparancsnok lett volna, ám az Országos Széchenyi Könyvtár aprónyomtatvány gyűjteményében talált 1944. május elsején keltezett hirdetmény egyértelműen alátámasztja, hogy ez mégis így volt. A korabeli „plakát” elrendeli Kassa területén a “zsidófajú egyének” elkülönítését és megállapítja a gettó területét, a hirdetmény alján szerepel Csatáry László neve is – derül ki az Index augusztus 1-i cikkéből.

Az eddigieken túl, ha valóban sikerülne bebizonyítani, hogy Pécsen is elítélték az egykori rendőrfogalmazót, akkor ez alátámaszthatja bűnösségét, továbbá a Magyarországon lévő korabeli dokumentumokból új fejlemények is kiderülhetnek.