Nem védi rendelet a zsidónegyed épületeit
Régóta heves vita kíséri Erzsébetváros zsidónegyedének átalakítását. Civil szervezetek tiltakoznak a bontások ellen, a VII. kerületi önkormányzat azonban azzal érvel, hogy a régi épületeket nem éri meg felújítani.
Forrás: MR1-Kossuth Rádió
A minap a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy a főpolgármester-helyettesek tervével szemben kicsit szabadabb az út az átalakítás előtt – vagyis Hunvald György javaslatát fogadták el, aki nemcsak fővárosi képviselő, hanem éppen ennek a kerületnek a polgármestere is.
Sem a zöldterületeket, sem a régi épületeket nem védi az az új szabályozási rendelet, amelyet a VII. kerület kezdeményezésére fogadott el legutóbb a főváros. Olyan épületek kerülhetnek így veszélybe, amelyek bár nem védettek, védett területen állnak – vagyis együtt adják meg a Belső-Erzsébetváros arculatát – mondja az Óvás Egyesület alapítója. Perczel Anna építész attól tart, a kerület bontani fog, hogy eladja a telkeket, és ott később a beruházók rossz minőségű, lakótelepi színvonalú épületeket emelnek. Az építész szerint más európai nagyvárosokban is rendbe hozták a történelmi negyedeket, különös tekintettel a zsidó negyedekre, és azok mindenütt élő, pezsgő gazdasági növekedést hoztak. Perczel Anna arra is emlékeztetett, hogy a közelmúltban még az UNESCO szakértője arra kérte a kerületet, ne végezzen tovább bontásokat.
Nincs szó arról, hogy a kerület bontana – ezt mondja rádiónknak Erzsébetváros polgármestere. Hunvald György a civilekkel szemben úgy látja, az új szabályozási terv kedvezőbb, mint a régi, hiszen kisebb területre ad építési jogot. Igaz, ez még mindig jóval több, mint amit a városvédők szerettek volna. „Ez a jog 190 ezer négyzetméternyi építési lehetőséget jelent ma. Az a szabályozási terv, amit elfogadunk, az ezt az építési lehetőséget leviszi 140 ezer négyzetméterre. Az amit a Fővárosi Önkormányzat és az Óvás Egyesület szeretett volna, az a 190 ezer négyzetméterről 89 ezer négyzetméterre vitte volna le az építési jogot.”- mondja a polgármester.
Ha a lakók építési jogát csökkentik, vagyis lebeszélik őket a bontásról vagy az átépítésről, akkor az önkormányzatnak kártalanítási kötelezettsége van velük szemben. Ez Erzsébetváros esetében legalább 6 milliárd forint lenne, ha az Óvás Egyesület javaslatát fogadták volna el. Hunvald György azt is elmondta: bár az egyesületnek igaza van abban, hogy az UNESCO a bontások megakadályozására hívta fel a figyelmet, a szakértő ugyanakkor azt is jelezte, hogy a kártalanítások ügyében az államnak és az önkormányzatnak kell megegyeznie.
